Hozzátette: elképzelhetőnek tartanak az országos kockázatközösségi alappal kapcsolatban olyan kiegészítést, miszerint rendelet helyett törvény állapítsa meg évente az alapból finanszírozott ellátások körét. A következő egy hónapban "a számok nyelvén" kellene megnézni - mutatott rá -, hogy a kockázatközösségi alap és a fejkvóta tekintetében mi, mit jelent. Arra ösztönözzük az egészségügyi minisztériumot, hogy ezeken a területeken végezzenek számításokat - fűzte hozzá.
Kökény Mihály közölte: célszerű lenne a szakmai és a betegszervezeteknek, a befektetőknek konferenciákat szervezni, ahol ismertetik a törvényt, és vitafórumként is működnének. Mint mondta, a törvényről a koalíciós partnerrel, az SZDSZ-szel is egyeztetnek.
A szocialista politikus szerint a köztársasági elnök megerősítette azt, hogy az Országgyűlés által elfogadott egészségbiztosítási rendszer alkotmányos megoldás, mivel az alkotmány lehetővé teszi magántőke bevonását az egészségügy finanszírozásába. Kökény Mihály annak a véleményének adott hangot, hogy az államfő "erőteljesen kétségbe vonta" a jobboldali pártok érveit, miszerint az egészségügy nem üzlet. Hozzátette: az ellenzék a tekintetben is kapott kritikát, hogyan vesz részt a törvény vitájában. Az MSZP-s képviselő megjegyezte: a Fidesz és a KDNP többször kivonult a törvényjavaslat bizottsági vitájáról.
A kormánypárti politikus a köztársasági elnök versennyel kapcsolatos észrevételeire azt mondta: lehet a versenyt erősíteni a törvényben, de az a szolidaritás gyengítését eredményezné. Az MSZP azért nem támogatta a klasszikus több-biztosítós rendszert, mert abban a szolidaritás mértéke nem megfelelő - hangoztatta.
A biztosítók jogaival kapcsolatos kritikákra elmondta: a kisebbségi részvényeket megvásárlóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ebben a rendszerben nem biztosítóként fognak viselkedni, hanem befektetőként. Kökény Mihály azt mondta, a működési költséggel kapcsolatos elnöki aggályok sem megalapozottak. Ha hatékonyabb működést szeretnénk, akkor növelni kell ezeket a kiadásokat - közölte, hozzátéve: nem zárja ki, hogy a működési többletköltség egy részét az államháztartás teszi be a rendszerbe.
Kérdésre válaszolva a kormánypárti politikus azt mondta, nincs olyan politikai szándék, amely szerint a magánszereplők tulajdonának mértékét növelnék a pénztárakban. Az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény szerint a magánbefektetők 49 százalékos tulajdont szerezhetnek a pénztárakban.
A képviselő szerint a törvény, amelynek újbóli záróvitája február 11-én lesz a parlamentben, megkapja a szükséges többséget, és várhatóan másfél hónapos csúszással lép hatályba. "Nem érzékeltem azt, hogy a képviselőtársaim körében gyökeresen más hangulat lenne" - fűzte hozzá Kökény Mihály.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Házszabály értelmében a törvény vitája nem kezdődik újra, és a záróvitában a kifogásolt részek megvitatására van lehetőség. Olyan módosító indítványokat lehet benyújtani, amelyek az államfő által kifogásolt részekre vonatkoznak - fűzte hozzá. Az egészségügyi bizottság elnöke azt mondta: Szili Katalin házelnöktől már megkapta az államfő átiratát, amelyet a bizottság várhatóan február 6-án vitat meg.
Sólyom László köztársasági elnök december 27-én nem írta alá az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő szükségesnek tartotta ugyan az egészségügyi ellátás átalakítását, de egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos kockázatközösség szabályozása hiányos. Rámutatott továbbá, hogy bár a verseny és a magántőke bevonása a társadalombiztosításba alkotmányosan lehetséges, de a külföldön egyedül hatékonynak bizonyult árversenyt a törvény kizárja. A köztársasági elnök hangsúlyozta azt is, hogy a sikeres reformhoz szükséges a társadalom, illetve az orvosok és az egészségügyben dolgozók támogatása.
"Úgy tűnik, hogy kormányzó pártok döntöttek, döntöttek és nem engednek az eddig megtapasztalt agresszivitásból, nem engednek a hatalmi gőgből, nem engednek az üzleti érdekekből sem" - fogalmazott Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. A szóvivő megismételte pártja korábban is hangoztatott álláspontját, miszerint új törvényre van szükség, és a Fidesz elutasítja az egészségügy privatizálását.
A szóvivő közölte: az egészségbiztosításról szóló törvény rossz Magyarországnak, rossz a magyar embereknek. "Ha másból nem, akkor a köztársasági elnöki vétóból ezt most már a szocialisták is tudomásul vehették volna" - közölte, majd hozzátette: úgy tűnik, a kormányzó pártok végleg foglyai egy hatalmi-pénzügyi paktumnak, amellyel egy üzleti kör érdekeit szolgálják ki, és "amellyel biztosítják azt, hogy Gyurcsány Ferenc továbbra is két kézzel kapaszkodhasson székébe".
Fidesz: 2008-ban a nyugdíjasokat üti a kormány
Könnyebb lesz egészségesnek maradni
Vétó után: a pártok elfogadják, sőt van, aki örül
Sólyom visszadobta az egészségbiztosítási törvényt
MTI
Az MSZP nem kíván változtatni az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött egészségbiztosítási törvény alapkoncepcióján.
Bendarzsevszkij Anton reagált az amerikai lépésre. Az amerikai és az európai szankcióknak együtt kell mozogniuk.

