
Ez azonban már csak a végkifejlet, a történet ugyanis 2004-ig nyúlik vissza - mondta lapunk megkeresésére Losonczi Áron. A fontosabb piacokon (Észak-Amerikában, Európában és Japánban) már az első darabok elkészítése (ez az egyetemi éveket követően egy svédországi ösztöndíj időszakában történt) után, saját pénzen elindította a feltaláló az iparjogvédelmi eljárást. Majd 2004-re már szinte minden szakmai fórumon komoly elismerést kapott az új építőanyag, miután a Time magazinban megjelent összeállításban az év legjelentősebb találmányának minősítették az optikai szálak felhasználásával készülő Litracont. A nagy nemzetközi és hazai visszhang után kalandorok, szerencsevadászok és építőipari világcégek képviselői adták egymás kezébe a kilincset Losonczi irodájánál. Tárgyalás tárgyalást követett, hogy miként lehetne megvalósítani ipari méretekben az üvegbeton gyártását, s ki vállalná az ehhez szükséges beruházás költségeit. Ezek eredményeként egy amerikai társasággal és egy japán, optikai szálakat gyártó céggel egy-egy szerződést alá is írtak. Előbbi vállalat azonban fél év után bejelentette: a Litracon nem illik a profiljába, ezért eláll a további együttműködéstől, míg a japán cég esetében végül már olyan magasra kúsztak a költségek, ami veszélyeztette volna az érdemi piaci megjelenést. Így itt Losonczi Áron bontotta fel a megállapodást.
Ekkor kopogtatott be a világ egyik vezető, európai központú cementgyártó vállalata. A cégnek egyébként a kilencvenes évek eleje óta Magyarországon is van leányvállalata, amely itthon is az egyik legnagyobb a piacon. (A társaság nevét Losonczi Áron kérésére nem jelöltük meg.) Már a megbeszélések elején igen kedvező ajánlatokat tettek, s a későbbiekben is nagyon jól haladtak a tárgyalások, olyannyira, hogy a társaság képviselőjének Losonczi a csongrádi üzemét és a Litracon előállítási eljárását is megmutatta. Az egyeztetések csaknem nyolc hónapig tartottak, s lényegében minden el is készült, már az aláírás előtt voltak, amikor a vállalat közölte: belső átszervezések miatt minden új, így az üvegbetonprojektet is leállítja.
Az igazi hideg zuhany azonban tavaly novemberben jött: Losonczihoz eljutott a hír, hogy a vele nyolc hónapig tárgyalásokat folytató multinacionális vállalat az üvegbetonnal megjelent a világpiacon, ráadásul a cég honlapján az az ember feszít technológiai igazgatóként a termék mellett, akinek megmutatta az üzemet és az eljárást. Mindezek tetejébe Losonczi szabadalomvédelmi eljárását is megtámadták. (A szabadalomvédelmi eljárás a benyújtástól számítva átlagosan három évig tart, s a védelemről szóló dokumentumokat csak ezt követően kapja meg a feltaláló. Ez az idő pedig még nem telt le.) S hogy mekkora pénzt is lát ebben az üzletben a meg nem nevezett cég, jól mutatja: több európai szakmai magazinban is egész oldalas hirdetéseket jelentet meg üvegbeton termékéről.
Hiába tudom, hogy nálam az igazság, le akarnak nyelni keresztbe - fogalmaz a feltaláló. Ezzel együtt Losonczi - tanácsadói és ügyvédei véleménye alapján - biztos benne, hogy szabadalmát bejegyzik, ami után milliárdos kártérítési pert kíván a cég nyakába akasztani. Azt mondja, nem érti, miért tették ezt, mert ez így nagyon sok pénzükbe kerül majd. Ám amíg eljutnak idáig a fejlemények, az még legalább másfél-két év. |
A legnagyobb munkák azonban külföldön jöttek, jöhetnek össze. Az exkluzív tollakat, ékszereket és órákat gyártó Montblanc egyik igencsak elegáns, Tokió központjában megnyílt szalonjához 30 négyzetméternyi anyagot szállítottak. S szó van arról is, hogy a 2001. szeptember 11-i, New York-i terrortámadás után összeomlott világkereskedelmi központ helyén építendő Freedom Tower alsó tíz szintjét is üvegbetonnal burkolnák. Ezzel kapcsolatban Losonczi már járt New Yorkban, és beszélt a tornyot tervező iroda embereivel.
A folyamatos gyártás mellett Losonczi és cége dolgozik egy újabb, a Litraconéhoz hasonló, ám lényegesen olcsóbb eljáráson - nagyon biztató eredményekkel. A tervek szerint az előállítási költséget drasztikusan szeretnék leszorítani, mivel a Litracon jelenleg kifejezetten drága anyag: öt centiméteres vastagságban egy négyzetméter ára 300 ezer forint. (Például a Corvinus campusán épített két betontömb is több millió forintba kerül, ráadásul a megvilágításhoz szükséges lámpák még egyszer ennyibe kerülnek.)
Az elmúlt fél év fejleményei ellenére Losonczi igen optimista, biztos a történet kedvező kimenetelében. Abban is legalább ennyire hisz, hogy az új találmány a Litraconhoz hasonló sikereket hoz. Hozzátette: annyira azért már nem lesz naiv, mint az elmúlt években, azaz csak akkor adja ki a kezéből a találmányát, amikor már mindenben megállapodtak egy - reményei szerint - tőkeerős partnerrel.
Uniós szinten kezelnék a szabadalmakat
Ég(et)ő kérdés: spórolunk-e 8 milliárdot?
Újítások: Magyarország megelőzi keleti szomszédait
Népszabadság