Az Európai Unióban még a latin-amerikai átlagnál is alacsonyabb a vezetőpozíciókban a nők aránya - derül ki a
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a munkahelyi diszkriminációról szóló nemzetközi jelentéséből, amelyet
Budapesten mutattak be. Latin-Amerikában a vezető pozíciókhoz a nők 35 százaléka jut hozzá, az európai Unióban ez az arány 30,6 százalék, Magyarországon 28,3 százalék.
Ugyanakkor Észak-Amerikában 40,2 százalékos ez az arány. Igaz Dél-Ázsiában még a 9 százalékot sem éri el a nők aránya a vezető pozíciókban. A jelentés foglalkozik a nők kereseti helyzetével is. A nők bruttó átlagbére az Európai Unió átlagában 15 százalékkal marad el a férfiak javadalmazásától, Magyarországon ez az elmaradás 20 százalék.
Gyulavári Tamás, az Egyenlő Bánásmód Hatóság tanácsadó testületének részéről elmondta: 2005-ben 500, 2006-ban pedig 600 panasz érkezett hatóságukhoz, ezek 56 százalékban a munkahelyi diszkriminációra vonatkoztak. Ezek döntő része olyan volt, amelyeknél a hatóság nem tudott eljárni, mert nem volt benne hatásköre. Sok panaszt megalapozottság hiánya miatt kellett elutasítani. Az 500-ból még a 10-et sem érte el, a 600-ból pedig még a 30-at se azoknak az ügyeknek a száma, ahol a hatóság elmarasztaló határozatot hozott.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapja: egyenlobanasmod.hu, ahol találhatnak információkat egy bejelentés módjáról.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi hálózatának honlapja: eselyekhaza.hu
|
Gyulavári Tamás az elmarasztalásokra példákat is hozott, így egy munkaerőkölcsönzőt azért marasztaltak el, mert 6 roma munkavállalót még a tesztírás lehetőségéből is kizárt, miközben a feltételek szerinti végzettségük és tapasztalatuk megvolt. Ugyancsak elmarasztalták azt a munkaadót, aki
ugyanannál a gépnél feleannyi fizetésért foglalkoztatott egy női munkavállalót, mint férfi munkatársát.
A sajtótájékoztatón bemutatott ILO jelentésből kiderül az is, hogy Európában máshol is gyakori a roma munkavállalók hátrányos megkülönböztetése. Magyarországon a roma lakosság körében 40 százalékos a munkanélküliségi ráta, de több hátrányos helyzetű területen ez eléri a 90 százalékot. A romák 56 százaléka tartozik a lakosság legszegényebb 10 százalékába.
Az ILO jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a diszkrimináció ellenes intézkedések között nem elegendőek a jogszabályok, a tiltás, a büntetés. Olyan tájékoztató, az előítéleteket csökkentő programokra is szükség van, amelyek során megismerhetők a jó gyakorlatok, a társadalmi felelősségvállalással gazdálkodó vállalkozások tapasztalatait.
MTI