Hasonló álláspontot képvisel Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Szerinte kisebb mértékű minimálbér-emelésre van ugyan lehetőség, de akkorára, amely szignifikáns különbséget jelentene a segély összegéhez képest, nincs. Sőt - hangsúlyozta a Népszabadságnak - súlyos károkat okozna egy ilyen mértékű emelés, növelné például a munkanélküliek számát.
"A korábbi, erőltetett minimálbér-emelés komplett szakmákat tett tönkre, a hazai textilipart például teljesen kiirtotta. Egyetértek azzal, hogy a minimálbér és a segély összegét el kell távolítani egymástól, akár harmincszázalékos mértékig is. Szerintem a megoldás a már meglévő szabályok szigorúbb betartásában rejlik, illetve abban, hogy a munkaképeseket munkára kell bírni, akár a segély csökkentésével is" - tette hozzá.
Keller László, a PM államtitkára azt mondta: rossz gazdasági hatása volt annak, amikor az Orbán-kormány megemelte a minimálbér összegét. A minimálbér emelése munkahelyek elvesztését jelentheti, amit egy baloldali kormány nem engedhet meg - folytatta Keller, hozzátéve: egyelőre nem ismert, hogy a szociális partnerek az év végi minimálbér-tárgyaláson milyen álláspontot képviselnek.
"Ez átfogó program, a részletekben egyelőre még nincs döntés" - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő, ezzel is tagadva, hogy akár a segélyek összegének csökkentéséről, akár a minimálbér bármilyen mértékű emeléséről döntött volna már a kormány. Ráadásul - mutatott rá - a minimálbér összegéről a kormány a szociális partnerekkel közösen dönt. A szóvivő hangsúlyozta, hogy csak az jár sokkal jobban a segéllyel, mint a minimálbéren való munka vállalásánál, aki a maximális segélyt fel tudja venni. Ők kevesen vannak, a problémát mégis kezelni kell. Hogy miként, még nem tudják.Pécs: 1,5 milliárdból lesz jobb a cigányoknak
Nem túl pozitív az önkormányzatok véleménye
Rossz hír a segélyen élőknek: megvágják a maximumot
Segélyezés helyett legyen közmunka
Segélyt csak munkáért: támogatók az MSZP-ben is
Népszabadság