Magyarországnak az EU-IMF tárgyalások megszakadása jelentős gondot okozhat, egyrészt mivel a hitelprogramot sokan külső politikai horgonyként értelmezték, másrészt mivel Magyarország decemberig, egy új kétéves megállapodás megkötéséig szívesen meghosszabbította volna a szerződést. A Saxo Bank szerint az októberben esedékes önkormányzati választások közeledtével a kormányt inkább foglalkoztatják a közeli politikai célok, mint a gazdasági stabilitás.
Újrakötési kockázat?
Továbbra is az a véleményünk, hogy Magyarországnak a hitelek szerkezete és a devizatartalékok jelentős, 2010 májusában közel 40 milliárd dollárt kitevő összege miatt nem kell a közeli idősíkon újrakötési kockázattal szembesülnie. Magyarországon a rövidlejáratú külső hitelek összege viszonylag alacsony; általános vélekedés szerint a devizatartalékok rendelkezésre állása miatt kevésbé van spekulatív támadásnak, illetve külső megrázkódtatásnak kitéve egy olyan ország, ahol a nemzetközi tartalékoknak a rövidlejáratú külső hitelállományhoz viszonyított aránya elég magas. Ennek dacára az EU/IMF tárgyalások elakadása nyomán jelentősen erősödik annak a kockázata, hogy Magyarországnak a hitelek refinanszírozása során a jövőben feszültségekkel kell számolnia.
Ha az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások nem térnek vissza a rendes kerékvágásba, Magyarország alól kikerül egy fontos biztonsági háló, így csak drágábban fog hitelhez jutni, ami veszélyes helyzet, mert az ország hatalmas államadósság terhét kénytelen cipelni (80%-os GDP arányos államadósságával Magyarország az EU-ban a negyedik helyen állt 2009 végén - az is, igaz, hogy az unióban a legtöbb tagállam államadóssága aggasztó méreteket öltött).
Nyomás nehezedhet a bankokra is
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron! |
A magyar bankokra újabb terhet róhat a közelmúltban bevezetni javasolt bankadó. Nehéz felfogni az államháztartás megtámogatására bevezetni szánt időszakos bankadó mögöttes logikáját, mert előfordulhat, hogy végül is pont ellentétes lesz a hatása. Ugyanakkor kimondottan valószínűtlennek látszik, hogy a kormány kitart az új adónem bevezetése mellett. Rá kell vennie ugyanis az IMF-et és az EU-t, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz - legalábbis így vélekedik a Saxo Bank. Meglehet a Privátbankár.hu által már ismertetett TakarékBank-elemzés is utalt rá, hogy a bankadó mellett más forrásra is szüksége lesz a kormánynak, ha ígéretéhez híven tartani akarja a hiánycélt, és azt nem fogja tudni elérni pusztán kiadáscsökkentéssel. A Költségvetési Tanács ráadásul azzal számol, hogy nem lesz meg a 200 milliárdos remélt bevétel - annak ellenére sem, hogy a "lex Járaiként" emlegetett modósító indítvány végül kikerült a megszavazott adótörvényből.
Az EU/IMF vissza is fog térni – legutolsó lépésüket csupán a tárgyalási taktika indokolja?
Orbán: köszönjük, IMF, de lejár a szerződés |
Ez a kockázat minden kétséget kizáróan vissza fogja vezetni az EU-t a tárgyaló asztalhoz, az IMF-et pedig az EU hozza majd magával. Erre azonban addig még várni kell, amíg a magyar kormány nem végzi el a gazdasági terveiben szükséges korrekciókat, és nem áll át – legalább, ami a bankok megadóztatását illeti ‑ az uniós logikára - vélekedik a Saxo.
Az EU-IMF keményebb álláspontjának szélesebb következményei
Az IMF magyarországi és romániai viselkedése arra utal, hogy a (2009-ben bővülő költségvetési hiánycélokat engedélyező) hitelező az elmúlt év rugalmasan kezelt programcéljai után most nagyobb szigort fog alkalmazni. A nagy kérdés az, hogy az IMF-EU újfent fellelt szigora vajon Görögországra is kiterjed-e, különösen, ha a költségvetés tényleges adatai nem hozzák a hitelezők által elvárt számokat.
Privátbankár - Zsiborás Gergő