
A „Négy Mancs” szervezet szeptemberben indított kampányt a magyar hízottlibamáj ellen - folytatja Martos -, és e kampányban Magyarország legnagyobb termelőjére, a Hungeritre – és Ausztriára szorítkozott. Az Adeg, a Spar és a Rewe osztrák leányvállalatának azt vetette a szemére, hogy, ellentétben Németországgal, továbbra is kínál tömött libából származó májat és húst. Ezáltal az osztrák fogyasztók „az állatkínzáson meggazdagodni vágyó, felelőtlen szupermarketláncok áldozatává válnak”. Fénylő példaként Lengyelországot említik, mely egykor világ harmadik legnagyobb hízottlibamáj-előállítója volt, „de feladta ezt az állatkínzó módszert, és ma Európa legsikeresebb libahústermelője”.
Az osztrák állatvédők a vélt sikerükön felbuzdulva novemberben ismét támadásba lendültek: Felszólították a kereskedéseket, hogy bojkottálják az Olivia neveldéből származó nyúlhúst. Egy filmben ugyanis rosszul tartott és beteg nyulakat is bemutattak. Ezúttal azonban pechje volt a „Négy Mancsnak”: Pallós László, Magyarország „állatvédelmi felügyelője” (hivatali titulus) november végén egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy az Oliviánál nem folyik nyúltenyésztés a videoklipben bemutatott módon.
Svájci tulajdonban lévén a vállalkozás az esküszövetségi jog szerint tevékenykedik. Lehet, hogy ez a szabályozás az állatvédők számára talán nem elég szigorú, de sem olyan magyar, sem olyan EU-szabályok nincsenek, amiket a nyulakra alkalmazni lehetne.
Nem úgy a libáknál. Egy „defektet” követően befejezték az akciót: Az egyik fotó ugyanis, amit a kampány alátámasztására használtak fel, a kézi tömést állította pellengérre, mely fotón egy vascsövet dugtak a liba nyakába. Csakhogy: Magyarországon ezt a módszert, a közelgő EU-csatlakozásra való tekintettel, gépi töméssel helyettesítették. Ez a módszer pedig a magyar Állatorvosi Kamara szerint nem állatkínzás.
Most az állatvédőket vádolják. Egy „neves német ügyvédi iroda“ tesz javaslatokat a jogi lépésekre, mondta Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Számításai szerint a kampány következtében hét-nyolc milliárd forint (25 és 30 millió euró közti) kár keletkezett. Elgondolkodtató, hogy a magyar szállításokat javarészt német tulajdonban lévő lengyel üzemekből pótolják. Az érdekvédő utalt a már említett állatvédelmi hivatalnok Pallósra, aki „gazdasági motivációkat” sejt a „Négy Mancs” mögött. Szabó Miklós, a Tranzit-Ker kereskedőház vezérigazgatója szintén hasonló utalást tesz: Bulgáriában, Franciaországban, Portugáliában és Spanyolországban is folytatnak gépi tömést – „ a ’Négy Mancs’ mégis csak Magyarországot támadja”.
Ezidáig az Európában elfogyasztott tömött libamáj 80 százaléka Magyarországról származott. Mostantól lehet, hogy a piacot Kínából látják majd el, aggódik Magyar József, a Hungerit vezérigazgatója. „Ki ellenőrzi majd, hogy milyen módszerrel tömik a libákat?“ Január közepétől ismét tömnek majd libát (és kacsát) a Hungeritnél. A termelők megerősítve érzik magukat azóta, amióta a Parlament a tömött szárnyasokból származó termékeket „nemzeti értékké” nyilvánította - emelte ki Peter Martos.
Újra lecsapott a Négy Mancs, most nyulakra
Négy Mancs: a tárca elárulta a honi baromfi ipart
Osztrák állatvédők nyírják ki a magyar libát?
Az áruházláncok tartsák be a törvényeket!
Szenved a magyar tej
A mezőgazdaság is van olyan káros, mint a kipufogó
Privátbankár