Nem az IMF, hanem a pénzpiacok döntenek

Az előző negyedévihez képest optimistább képet festett Magyarország makrogazdasági helyzetéről a TakarékBank, Ádám Zoltán osztáyvezető elemző szerint a növekedés most már érzékelhetővé válik, de a gazdasági környezet továbbra is bizonytalan marad. Mai budapeti sajtótájékoztatóján mutatta be a bank negyedéves gazdasági áttekintését és helyzetértékelését a jövőbeli kilátásokkal.

2009 utolsó negyedévében technikailag véget ért a recesszió, s bár a gazdság gyarapodásnak indult, a növekedés szerény üteme nem adott okot a felhőtlen örömre. 2010-re a TakarékBank elemzői 1,4% GDP-növekedést prongosztizálnak, 2011-re azonban már meg lehet a 3% is. Meredeken zuhanni fog az infláció az elemzők szerint, hiszen beépülnek a bázisba a tavalyi áfaemelés hatásai (3% körüli értéket várnak), azonban éves szinten a pénzromlás üteme elérheti a 4,7%-ot is, vagyis magasabb lesz mint egy évvel ezelőtt.

Jó hír, hogy javulás várható a munkaerőpiacon, a nyár végére a munknélküliségi ráta 10,5%-ig mérséklődhet, az éves átlag azonban így is 10,9%-on fog tetőzni. Érdemi javulás ezen a téren 2011-ben sem várható a bank elemzői szerint. Felülbírálta korábbi kamatcsökkentésre vonatkozó prognózisát ugyanakkor Ádám Zoltán, elsősorban a közelmúlt eseményei miatt. Most már nem tartják elképzelhetőnek a kamatcsökkentési ciklus folytatását (eddig egy két részletben meglépett 0,25 százalékpontos vágást vártak még idénre), a romló kockázati megítélés még kamatemelést is eredményezhet végső soron.

Drágul az állam finanszírozása

Elillanó bizalom Hosszú idő óta először jeleznek megtorpanást az euró-övezeti konjunktúra-indikátorok. A romló bizalmi indexek elsődleges oka az euróövezeti országok adósságproblémáival kapcsolatos aggodalmak felerősödése. Ezek következtében jelentősen gyengült az euró, ami kedvező az övezet exportőreinek, és feltehetően máris pozitív hatást gyakorolt a megrendelés-állományokra. A feldolgozóipari kilátások enyhén romlottak ugyan, ám továbbra is jónak mondhatók. A német gazdaság teljesítményét előrejelző egyik legfontosabb konjunktúra-mutató, a ZEW index értéke júliusban a historikus átlag alá süllyedve, a júniusi 28,7-ről 21,2-re csökkent. Különösen a várakozásokra vonatkozó index-komponens értéke romlott, miközben a jelenlegi gazdasági helyzet megítélése számottevően javult, ami a konjunktúra gyengülésére utal. Idehaza kettős a kép: a GKI bizalmi indexei többéves csúcsokat értek el, miközben a hazai feldolgozóipari beszerzési menedzser index a bővülést a zsugorodástól elválasztó 50 pont alatti értéket ért el májusban (49.6) és júniusban (49.5) is.

A kamatpolitikát nagyban befolyásolhatja az állampapírok hozamszintjének változása is (némileg rossz hír, hogy a sajtótájékoztatóval egyidőben tartott ÁKK-aukción 5,75 százalékos átlaghozam alakult ki, 32 bázisponttal magasabb az előző aukció 5,43 százalékos átlaghozamánál), az egyre növekvő hozamszintek a kamatemelés irányába hathatnak.

Sarkallatos kérdés az idei hiánycél tarthatósága, főleg az IMF és az EB tárgyaló delegációinak hirtelen hazautazása után. Ádám Zoltán szerint a gyengélkedő európai konjunktúra mellett a kormány "rejtegetett" fiskális irányvonala a magyar gazdságot övező bizonytalanság egyik fő oka. Továbbra sem tudni ugyanis pontosan, hogy az Orbán-kormány milyen fiskális eszközökkel kívánja elérni az idei illetve a 2011-es hiánycélt. A bank értékelése szerint erős politikai elkötelezettség esetén a számok teljesítése nincs veszélyben, ugyanakkor sokasodni látszanak a kockázati tényezők.

Nem kell pánikolni a hétvégi események miatt

Az IMF és az Európai Bizottság nem a kormány céljait kifogásolta a hétvégén, hanem annak módját, ahogyan azt a Budapest el szeretné érni. Neuralgikus pont ebben a vitában a magyar "bankadó" ügye - már csak azért is, mert ha Orbán Viktor végül mégiscsak a hitelezők útmutatása alapján jár el, a remélt 200 milliárd forintos bevételről lemondhat (a Költségvetési Tanács tegnap kiadott jelentése szerint jó, ha 160 milliárd befolyik azt adónemből). Márpedig a kabinet láthatóan nem akar megszorító intézkedéseket hozni, és ha a pénzügyi szolgáltatókat sújtó különadó kiesik, minden bizonnyal forrást kell találniuk, ami kiadáscsökkentéssel már valószínűleg nem lenne elegendő a hiánycél tartásához. A TakarékBank elemzői ennek ellenére úgy gondolják, hogy a 2010. évi ESA-alapú állmháztartási hiánycél a GDP 3,8%-a, a pénzforgalmon alapúló hiány pedig 870,3 milliárd forint, azaz a GDP 3,3%- lesz.

Ádám Zoltán szerint a hétvégi eseményeket nem kell túlértékelni. Az IMF és az EB Magyarország két legnagyobb hitelezője, az általuk nyújtott hitelkeret a piaci átlagnál kedvezőbb, ezért "megléte pozitív üzenet a piacok számára". Ha viszont nincs meg, akkor az negatív üzenet a pénzpiacoknak - magyarázta Ádám. Lehmann Kristóf elemző szerint még csak szigorúnak sem nevezhető, amit az IMF csinált, hiszen a szervezet csak a Magyarországgal kötött megállapodását kérte számon, illetve annak sarokszámait.

Mindig az IMF győz?

Matolcsy: az IMF elnézte a költségvetést

Hasonlóan kudarcba fulladt tárgylásra volt már példa a válság kitörése óta. Romániában (igaz, egy ügyvezető kormánnyal szemben) és Ukrajnában is felállt már egyszer a tárgyalóasztal mellől a Valutaalap. "Az IMF által elvárt átalakításokat és lefaragásokat nem az IMF kényszerítette ki ezekben az országokban sem, hanem a piacok" - mondta Lehmann, utlva arra, Budapestet is a pénzpiacok bírhtják jó belátásra. Nem az a baj, hogy ha az IMF nem utal el egy negyedévi részletet, hanem az, ha a befektetők úgy döntenek, nem finanszíroznak tovább egy országot. És nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország túlzott deficiteljárás alatt álló ország - a hiányszámokat már csak ezért is tartanunk kell - tette hozzá Lehmann.

Senkit nem akarnak megnyúzni a brüsszeli főtéren?

Arra a kérdésre, hogy Brüsszel példát statuálna-e Magyrországgal (mondjuk az uniós pénzcsapok elzárásával), Ádám Zoltán nemleges választ adott. "Az Unióban senkinek sem érdeke, hogy Magyarországból bezzegország legyen" - a deficiteljárás ellenére Budapest jól teljesít, hiámyszáma a legalacsonyabb az EU-ban és várhatóan teljesíteni is tudja azt. Lehmann szerint Brüsszelben nincs napirenden az, hogy valakiből elrettentő példát faragjanak. Egyszerűen arről van szó, hogy a fejlett államok megléptek már egy sor, nagy áldozattal járó intézkedést és ezt várják el a közösség más tagjaitól is. "Ez nem példastatuálás, ez a közös felelősség" - mondta az elemző.

Kérdésre válaszolva Ádám hangot adott annak a véleményének is, hogy nem látja, gazdaságilag vagy "taktikailag" mi haszna lehet Magyarországnak azzal, hogy a kormány szembemegy a hitelezőkkel. Az IMF a bankadóban fiskális kockázatokat lát, vagyis ha be is vezetik a mostani formájában, valamit még le kell tenni az asztalra - véli Ádám.
Ezt a nézőpontot támasztja alá a Költségvetési Tanács jelentése is, mely a módosító indítványokat is figyelembe véve vizsgálta a különadóról szóló törvényt, és úgy találta, hogy az jövőre biztosan nem tud eleget tenni a kötelező ellentételezés elvének, vagyis egy kisebb lyuk maradhat a büdzsében.

A bankadóról ma szavaz az Országgyűlés, az IMF-el és az Európai Bizottsággal legközelebb ősszel ül közös asztalhoz a kormány.

Privátbankár - Zsiborás Gergő