Nem engedünk a GMO-tilalomból
Az EB 2009. január 21-i ülésén döntött arról, hogy javasolja két újabb fajta génmódosított kukorica termesztésének engedélyezését. Az Európai Unió (EU) "kormánya" a napokban arról is határozott, hogy az érintett tagállamokban is fel kívánja oldania Mon810-es gm kukorica moratóriumát.
A bizottsági döntést az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság azon véleményére alapozták, amely szerint a szóban forgó termékek nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az egészségre.
Rodics Katalin kifejtette: az EU-ban a magát függetlennek nevező Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal feladata a gm növények kockázatainak vizsgálata. Ez a szervezet fennállása során csak pozitív véleményt fűzött a gm terményekhez, holott a magyarországi kutatások számos egyértelmű veszélyt is kimutattak.
Hangsúlyozta: a Mon810-es rovarölő mérget termelő kukorica például nagyságrendekkel több rovarölő szert termel, mint amennyi Magyarországon egyszeri permetezés útján engedélyezett. A növény így bizonyíthatóan veszélyt jelent a védett állatfajokra, növeli a környezet terhelését és csökkenti a talaj termékenységét is.
Ausztriában végzett egérkísérletek ráadásul kimutatták, hogy a Mon810-es gm kukorica fogyasztása komoly belsőszervi elváltozásokkal járhat és csökkenti az állatok termékenységét is - fűzte hozzá.
A szakember szerint elsősorban amerikai multinacionális cégek lobbijának köszönhető, hogy az EB napirendre vette az újabb gm kukoricák engedélyeztetését, és a magyarországi moratórium feloldását.
Magyarországon 2006 novemberében megerősítették a korábbi Mon810-es gm kukoricára vonatkozó moratóriumot egy ötpárti konszenzussal elfogadott országgyűlési határozattal. A zöldtárca munkatársa hangsúlyozta: Magyarországnak mindent meg kell tennie a moratórium fenntartása érdekében, amiben az országgyűlés 2006-os határozata mellett, egy erős diplomáciai lobbira is szüksége lesz.
Milliárdokat bukunk a GMO-tilalom miatt
A krumpli megizzasztja a világ tudósait
Az EU megkóstolná a génmódosított szóját
MTI