Nem is tudni pontosan, mi az a sztrájkjog?

Több ponton szükséges a sztrájkjog fogalmainak módosítása, meg kell határozni az elégséges szolgáltatás fogalmát és a közszolgáltatói sztrájkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeket is - mondta Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az ombudsman a sztrájkjog vizsgálatának eredményeiről szólva azt mondta: azért van leginkább szükség a fogalmak pontosítására, mert az állampolgárok alapvető jogai sérülnek egy közszolgáltatói sztrájkkal, a munkabeszüntetéssel érintett felek pedig nem tudnak megállapodni a még elégséges szolgáltatás mértékéről.

Az állampolgári jogok biztosa hivatalból indított vizsgálatot a tájékoztatási kötelezettségről, és tájékoztatást kért több nagy közszolgáltatótól, a MÁV-tól, a BKV-tól, valamint a megrendelőktől, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztertől és Budapest főpolgármesterétől. A cégek arról tájékoztatták Szabó Mátét, hogy a maguk által kialakított eljárási rend szerint tesznek eleget a tájékoztatási kötelezettségnek, a főváros vezetői pedig  arról tájékoztatták, hogy az önkormányzatnak nincsen tájékoztatási kötelezettsége.

Betelt a pohár: sztrájkot hirdettek a közalkalmazottak Az év akkor is 13 hónapból áll - jön a sztrájk!

A biztos ezzel szemben azt állapította meg, hogy a tömegközlekedés biztosítása az önkormányzat feladata még sztrájk idején is. Ha a munkabeszüntetésben érintett felek nem tudnak megállapodni a még elégséges szolgáltatás mértékéről, akkor az önkormányzatnak mindent meg kell tennie, hogy az embereket megfelelően tájékoztassa a szolgáltatás elmaradásáról, a kiesett szolgáltatást pótló intézkedésekről. Felhívta a figyelmet arra, hogy jogi szabályozással mielőbb meg kell határozni a sztrájkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget és a tájékoztatás elmaradása esetén alkalmazható szankciók lehetőségét.

Nem lesz 13. havi bér; a kieső összeget csak az alacsonyabb jövedelműeknél pótolná a kormány. Egyetért? Szavazzon >>

A vizsgálatban az elégséges szolgáltatással kapcsolatban az ombudsman azt állapította meg, hogy a közszolgáltatások alapvető, elemi és tömeges szükségleteket elégítenek ki, ennek kimaradása jelentős hátránnyal jár, ezért a szolgáltatást ellátó szerv kötelezettsége az igénybe vevők megfelelő, de legalább elégséges szintű kiszolgálása. Álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezésekre vezethető vissza, hogy nem érdekük a feleknek a megállapodás, ezért a problémát rendező jogalkotást sürgetett.

Hozzátette: az állam és az önkormányzat feladata az is, hogy megfelelő jogalkotással gondoskodjon az állampolgárok kárának megtérítéséről abban az esetben, ha a közszolgáltatás az elégséges szinten nem biztosítható.

Szabó Máté jelentésében rámutat arra, hogy a jogbiztonság követelménye és a tisztességes eljáráshoz való jog is sérül, ha sztrájk esetén a közszolgáltató indokolatlanul szűk körre korlátozza helytállási, kártalanítási kötelezettségét. Mint elmondta: a bíróság csak akkor ítél meg kártérítést az állampolgároknak, ha a sztrájk jogellenességét a bíróság megállapította, erre azonban ritkán kerül sor.

Szabó Máté szerint a sztrájk bejelentését időben is meg lehetne határozni; mint mondta, most nincs meghatározva, hogy a milyen hosszúságú vita után válik jogossá a sztrájk. Ha ezt az időhatárt meghatároznák, akkor az állampolgárok jobban fel tudnának készülni a sztrájk hatásaira.

Elbocsátások: nem mindenki biztosíthatja magát
Egy betűn múlhat a magasabb fizetés
A nyugdíjasok beletörődtek, a közszolgák lázadnak
Meghátrál a kormány? Kompenzálják a 13. havi bért 
Fizetés és alulfizetés: 191 ezer az átlagbér 
Nyugtató a PM-től: nem repülnek a közalkalmazottak
Fizetésemelés?! Jó, ha nem rúgnak ki!

MTI