A közlemény szerint a korai szőlőfajták első szüreti eredményei 30-40 százalékos terméskiesést mutatnak, amit a mérsékelten növekvő felvásárlási árak nem fognak kompenzálni.
Ugyanakkor, csapadékmentes meleg ősz esetén a közép és késői érésű fajták esetén még jó minőségre is lehet számítani ott, ahol a növényvédelem sikeres volt. Csapadékos ősz esetén azonban sok ültetvényen a lisztharmattól fertőzött bogyók, és a peronoszpóra által károsított lomb minőségi kockázatokat is jelent.
A 2010-es évjáratot a rendkívüli időjárási események határozzák meg a szőlőtermelésben is - hívja fel a figyelmet az MSzBSz. A csapadék mennyisége, intenzitása – és az, hogy jelentős szél-, vihar- és jégkárral párosult – példátlan nehézségeket okozott a szőlőmunkákban és a növényvédelemben, az utóbbi drágult is.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára korábban az MTI-nek azt mondta: az idén az újbor mennyisége 15-20 százalékkal lehet kevesebb a szokásosnál, a termelők mintegy 570-580 ezer tonna szőlő betakarításával számolnak. Ebből a mennyiségből mintegy 3 millió hektoliter újbor kerülhet a pincékbe, az átlagos 3,5 millió hektoliteres éves mennyiség helyett.
A kedvezőtlen időjárás miatt lényegesen kevesebb szőlő terem az idén a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken, ahol a szüret időpontja is kitolódik szeptember második felére - írta az Észak-Magyarország pénteken. A szőlőtermelők becslése szerint legalább 30 százalékkal lesz kevesebb a szőlő Tokaj-Hegyalján, mint tavaly.
Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megjelenő lapnak nyilatkozva azt mondta: a muskotályos szőlő szüretelését legkorábban szeptember második felében kezdhetik meg, a furmint és a hárslevelű pedig október közepénél hamarabb nem kerülhet puttonyba. A szakember nagyon magas terméskiesést prognosztizált, mint mondta, az vélhetően a 30 százalékot is meghaladja.
MTI