A döntés kapcsán mindenképpen azt kell megjegyezni, hogy – bár a szavazati arányokat csak októberben ismerjük meg – a testület a kamatdöntés során az alternatívákat mérlegelve inkább a kiszámítható kamatpolitika mellett tette le a voksát szemben a gazdasági szereplők egy része által sürgetett drasztikus (akár újabb 100 bázispontos) kamatcsökkentéssel.
Ahogy azt a júliusi kamatdöntésről kiadott jegyzőkönyvből is megismerhettük, a Tanács tagjai megosztottak voltak abban a tekintetben, hogy 50, 75 vagy 100 bázispontos legyen a csökkentés mértéke. Ezzel szemben augusztusban szinte egyhangú volt az 50 bázispontos csökkentés melletti voksolás.
Az Equilor elemzői szerint a döntés most nem volt olyan egyhangú, mint az augusztusi. A döntéshozóknak ugyanis több szempontot figyelembe véve is lett volna lehetősége egy nagyobb kamatvágásra. Többek között az infláció lassulása (augusztusban csak 5,0% a júliusi 5,1% után) és az állampapírpiaci hozamok 7% körülire süllyedése is az alapkamat akár várton felüli mérséklését vetítették előre.
Természetesen a magyar fizetőeszköz stabilitása is fontos szempont a testület számára, azonban az emelmzők szerint a 75 vagy 100 bázispontos csökkentés a jelenlegi, még mindig pozitív hangulatban talán nem okozott volna túl nagy forintgyengülést, ellenben a gazdaság számára mindenképpen üdítő lett volna.
Barta György, a CIB Bank elemzője ezzel szemben úgy vélte: az MNB prudens döntést hozott, amikor folytatta óvatos monetáris politikáját. Ezt jelezte már korábban is a jegybank, így ekkora vágásra számított a piac is. Az ennél markánsabb csökkentési várakozásokat túlzónak tartotta az elemző.
Úgy vélte, a következő hónapokban, ha fennmaradnak a kedvező körülmények: stabil marad a forint, nem romlik a kockázatvállalási hajlandóság, csökkennek a bankközi kamatok és sikeresek maradnak az állampapír-piaci aukciók, a jegybank fokozatosan tovább csökkentheti az alapkamatot. Barta György év végén 7 százalékos alapkamattal számol, de kedvező esetben 50 bázispontnál nagyobb lazítást is el tud képzelni addig, több lépésben. "Semmi értelme nem lett volna most rohanni" - reagált a nagyobb mértékű csökkentést szorgalmazók véleményére.
A monetáris tanács nagy többséggel döntött az 50 bázispontos kamatcsökkentésről, a másik javaslat 75 bázispontos csökkentés volt - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: a jegybank szerint intézkedéseket kellene életbe léptetni az állampapírpiac likviditásának bővítésére, főleg, ha az állam a forintkötvények kibocsátását szeretné növelni a jövőben.
Megfontoltnak nevezték londoni felzárkózó piaci elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fél százalékpontos - a többségi citybeli előrejelzésnek megfelelő - kamatcsökkentését, amellyel az MNB alapkamata 7,50 százalékra süllyedt.
Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság feltörekvő piacokért felelős főközgazdásza az MTI-nek a döntés után azt mondta: megfontolt dolog volt egy újabb 1,00 százalékpontos csökkentés helyett kiszámítható, a piaci várakozásnak megfelelő ütemben lépni. Az alacsonyabb kamatszintet "lassan is el lehet érni ... az (MNB) racionális módon ezt a gyakorlatot alkalmazza" - tette hozzá.
Az MTI előzetes londoni felmérésébe bevont bankok és elemző cégek többsége fél százalékpontos csökkentést jósolt, de volt agresszívabb, 1,00 százalékpontos enyhítést sem kizáró prognózis is.
Megvágták a kamatot
Meglepetést is okozhat a jegybank
A kockázati megítélés hátráltatta a kamatvágást
Megkapjuk a negyedik részletet a Valutaalptól
Az MNB elnöke kiemelte: ezek az intézkedések megkönnyítenék a forint állampapírok piacra dobását. Az MNB birtokában jelenleg 210 milliárd forint állampapír van, " de nem gondolkodunk azon, hogy a lejárat előtt ezt a mennyiséget eladjuk."
MTI, Privátbankár