A felmérés 20 európai ország mintegy 550 oktatási intézményének több mint 90000 hallgatóját kérdezte meg olyan témákban, mint pl. a mobilitási hajlandóság, a nyelvi felkészültség, elképzelések, elvárások az első munkahellyel szemben, illetve, hogy mennyire elégedettek a saját jelenlegi képzésükkel. Magyarországon 24 felsőoktatási intézmény vett részt a kutatásban, közel 11000 - döntő többségben közgazdász és műszaki - hallgató töltötte ki a kérdőívet.
Az oktatás feltételeinek és minőségének pozitív megítélése ellenére a magyar hallgatók pesszimistábbak az európai átlagnál a munkavállalás és a karrierlehetőség tekintetében. Míg egy holland vagy francia pályakezdő a diploma megszerzése után körülbelül 2-2,5 hónapot jósol az első munkahely megszerzéséig, addig a felmérés szerint Magyarországon - főleg az elmaradt gazdasági fejlettségű régiókban - a hallgatók ennek a duplájával számolnak.
Ugyanakkor az elküldött önéletrajzok és motivációs levelek számát tekintve a műszaki területen elhelyezkedők úgy gondolják, hogy némileg jobb helyzetben vannak közgazdász társaiknál, hiszen becslésük szerint megközelítőleg tízzel kevesebb helyre kell beadni a jelentkezésüket az első állás betöltéséig.
Az európai felmérés ismét bebizonyította, hogy hazánk nyelvtudás tekintetében nem jeleskedik, pedig a munkaerőpiacon ma már itthon is nélkülözhetetlen legalább egy, de sokszor két idegen nyelv felsőfokú ismerete. Amíg az európai közgazdász hallgatók több mint 85%-a beszél angolul, addig Magyarországon csak a diákok 56%-a rendelkezik tárgyalási szintű angol nyelvtudással. A műszakiak körében még rosszabb a helyzet, hiszen náluk ez az arány átlagosan mindössze 38% - olvasható a Szegedi Tudományegyetem sajtóközleményében.
35 év múlva utolérjük az uniót - talán
Szeged: a Skype menti meg az ösztöndíjasokat
Disz iz Hungari: hatalmas szégyen a nyelvtudásunk
Lenyomták a vidékiek a budapesti fiatalokat
Szükség van tanárra - 18 millióra
Nem ér többet az egyetem a főiskolánál
Privátbankár