Nem szeretjük a biztosítókat és a kormányt

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az első, míg a kormány az utolsó az intézmények iránti bizalmat tükröző huszonötös rangsorban - derül ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felméréséből, amelyet honlapján tett közzé a cég.

A reprezentatív, 1200 ember személyes megkérdezésén alapuló, még áprilisban készített felmérés százpontos skáláján az ÁNTSZ 62, a kormány 23 pontot ért el, az átlagot 48 pontnál húzták meg.

A felmérés szerint a magyar közvélemény általában közepesen bízik a demokrácia és a piacgazdaság intézményeiben. A legjobban a törvények betartatását biztosító intézmények szerepeltek: a rangsorban a második 61 ponttal az Alkotmánybíróság, utána közvetlenül az ügyészségek (57 pont) következnek, majd a köztársasági elnök (56 pont). A gazdasági intézmények iránt enyhén bizalmatlanok az emberek, a hozzáértésükben azonban megbíznak.

A Medián tavasszal kibővített 25-ös listája nem kapott rossz megítélést a közvéleménytől: az intézmények átlagosan 48 pontot értek el a százas bizalmi skálán. Ez ugyan közepes, semleges megítélést jelent, ám a jelenlegi belpolitikai és gazdasági válsághangulatban ez a bizalmi szint kifejezetten kedvezőnek mondható - írta a Medián.

Okok a bizalmatlanságra: Akár 54 milliót is kereshet egy rektor A jelenlegi gazdaságpolitikát folytatná a Fidesz?

Az intézmények többsége közepesen pozitív megítélést ért el, csak néhány kapott különösen alacsony pontszámot. Ez utóbbiak jellemzően a belpolitika főszereplői: a kormány (23 pont), a politikai pártok (30 pont) és a parlament (31 pont), valamint a korábban is népszerűtlen biztosítótársaságok, amelyek 32 ponttal szerepelnek a listán.

A közlés szerint az egyházak és a szakszervezetek az átlag alatt végeztek, előbbiek 45, utóbbiak 39 pontot értek el. Ez a felmérés szerint azt jelenti, hogy ezekre a gazdasági válság okozta egzisztenciális bizonytalanság közepette nagyrészt nem számít komolyan a közvélemény.

A 25 intézmény közül a legjobban általában a belpolitikai csatározásokból kimaradó intézmények szerepeltek, illetve a politikaiak közül a polgárok mindennapi ügyeihez a legközelebb lévő önkormányzatok. Ez utóbbi az építkezések miatti dugóktól sújtott fővárosban jóval alacsonyabb (53 pont) eredményt ért el a községi önkormányzatoknál (60 pont).

A sajtó és a fegyveres testületek középtájon helyezkednek el a bizalmi rangsorban, míg a gazdasági intézmények inkább alulról közelítik az átlagot, a sort a már említettek, a belpolitika konfliktusosabb intézményei zárják.

A Medián több korábbi felmérése is megmutatta, hogy a magyarok általában szívesen büntetnek és kedvezően vélekednek a "rendcsinálókról". Ezért - mint írják - nem meglepő eredmény, hogy a különböző típusú intézmények közül a törvényeket betartatók élvezik a legnagyobb társadalmi bizalmat.

Magyarok az EU-ról: se veled, se nélküled Túl vagyunk a kormány első száz napján

A jogi intézmények és fegyveres testületek együtt átlagosan 54 pontot értek el a százfokú bizalmi skálán. A második helyre a társadalmi intézmények kerültek 48 ponttal, azaz semleges eredménnyel. Bizalmatlanok viszont az emberek általában a gazdasági és a politikai intézményekkel szemben, ezek 43, illetve 42 pontot értek el.

A felmérésben szereplő öt gazdasági intézmény közül a Magyar Nemzeti Bank érte el a legjobb eredményt (52 pont). A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 46-46 ponttal áll, egyértelműen csak a kereskedelmi bankok és a biztosítótársaságok iránt bizalmatlanok az emberek - olvasható a Medián júliusban közzétett felmérésében.

Létszámstop az államigazgatásban
A briteknek elegük van Afganisztánból
Módszertani hiba miatt van munkaerőfelesleg
Magyar út: pótmunkázással 30 milliót akasztani

MTI