Nem unják a szigorítást, folytatják

A kormány által benyújtott legújabb adótörvény-módosító javaslat társasági adót érintő szakaszai elsősorban a válságkezelés érdekében vezetnének be kedvezőbb szabályokat, illetve az adóelkerülés megakadályozását célzó, korábban elfogadott szabályokat módosítják, pontosítják, illetve szigorítják elfogadásuk esetén. Új jogintézményként a javaslat a társasági adó alanyai közé emelné be az egyéni céget is. A javaslat néhány helyen módosítja a személyi jövedelemadó törvény rendelkezéseit is, továbbá új fogalmakat vezet be ezen adónemben. A törvényjavaslat értelmében módosulnának egyes illetékfizetési szabályok, és több, az adózás rendjét érintő változásra is készülniük kell a vállalkozásoknak. A Deloitte a legfontosabb várható változásokat összegezte.

Társasági adót érintő változás

Ellenőrzött külföldi társaság
Veszprémi István, a Deloitte Zrt. Adótanácsadási üzletágának partnere elmondta: A társasági adót érintő egyik lényeges tervezett változtatás, hogy a törvényjavaslat pontosítja, illetve kiegészíti az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát. Ennek keretében a javaslat szűkítően értelmezi a befektetői tevékenység bevételét azzal, hogy definiálja, hogy befektetői tevékenységnek a számviteli törvény szerinti tulajdoni részesedést jelentő befektetés, és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése és tartása minősül - ha az a beszámolóban a befektetett pénzügyi eszközök között van kimutatva.

Tekintettel arra, hogy az ellenőrzött külföldi társaság státusz megvalósulásának egyik legfontosabb, alapvető feltétele, hogy a külföldi társaságban az adóév többségében legyen belföldi illetőségű tényleges tulajdonos, így további szigorítást jelent az a tervezett módosítás, amelynek értelmében a magánszemély akkor minősül tényleges tulajdonosnak, ha a külföldi társaságban közvetve - tehát nem csak közvetlenül - rendelkezik a szavazati jogok, vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával, szemben a korábbi módosításban foglalt 25 százalékkal – mondta a Deloitte szakértője.

A javaslat az ellenőrzött külföldi társaságban esetlegesen tulajdont szerző tőzsdei társaságokkal kapcsolatos kivételt úgy szigorítja, hogy az adott külföldi társaság csak abban az esetben nem minősül ezentúl ellenőrzött külföldi társaságnak, ha az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy - vagy annak kapcsolt vállalkozása - az adóév minden napján, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban. Ezidáig nem volt követelmény a több éves tőzsdei jelenlét valamint a minimum 25%-os részesedés szerzés.

Veszteségelhatárolás

Újra megtanulhatunk számlázni

Veszprémi István közölte: A javaslat értelmében megszűnne a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, az adóévben keletkezett veszteséget a következő években engedély nélkül lehetne felhasználni, amennyiben a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezik.

Vállalkozás érdekében felmerült költségek
A korábbi törvénymódosítás értelmében az adott, vagy kapott támogatás, térítés nélkül átadott, vagy átvett eszköz, térítés nélkül nyújtott, vagy kapott szolgáltatás, ellenérték nélküli tartozásátvállalás tételekkel a juttatást nyújtónak nem kell növelnie, míg a juttatásban részesülőnek nem lehet csökkentenie az adózás előtti eredményét. A mostani javaslat azonban  egyértelműsíti, hogy ezen juttatások következtében elszámolt ráfordítások minden esetben vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek, így nem kapcsolódhat hozzájuk adóalapnövelő tétel. Nem minősül azonban elismert költségnek az ellenőrzött külföldi társaság részére adott juttatás – mondta a Deloitte szakértője.

Fejlesztési adókedvezmény
Veszprémi István kiemelte: Tekintettel a válság nyomán kialakult gazdasági környezetre, a javaslat az adózókra nézve kedvezőbb szabályokat vezet be a fejlesztési adókedvezmények tekintetében. A javaslat lehetővé teszi ugyanis, hogy az adózó a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd forint – KKV esetén legalább 500 millió forint – nagyságrendű beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezmény igénybe vételéhez a létszámot, vagy bérköltséget választása szerint a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagához viszonyítsa – nem szükséges tehát ennek bázisaként a beruházás megkezdése előtti adóév adatát kezelnie.

Átmeneti enyhítést jelentene az a szabály, amely szerint az adózó akkor sem veszíti el a jogot az adókedvezményre, ha a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti a létszám- vagy bérköltség-növelési feltételt, feltéve, hogy az adókedvezményt nem veszi igénybe ezen években, továbbá dolgozói létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérve nem csökkenti. Ezen választást a cégnek be kell jelentenie a Pénzügyminisztériumhoz, a felfüggesztett időszak pedig nem számít bele az adókedvezmény 10 éves igénybevételi időtartamába.

Amnesztia
A korábban elfogadott adószabályok egyik rendelkezése volt, hogy az amnesztia szabályok alkalmazásának alapfeltétele, hogy a társaság illetve a magánszemély az amnesztiával érintett jövedelemének 50%-át magyar államkötvénybe fektesse. A javaslat törli az amnesztia feltételei közül a magyar állampapír vásárlására vonatkozó előírást, mivel ez a kitétel az Európai Bizottság álláspontja alapján ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével, és hatását tekintve hátrányos a más tagállamok által kibocsátott állampapírokba történő befektetésekkel szemben. – mondta a Deloitte Zrt. szakértője.

Személyi jövedelemadót érintő változások

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

Hiányzik a fehérítés az adócsomagból

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok (pl. kedvezőbb adómérték, ügyleti eredmények egymással történő elszámolhatósága) a törvényjavaslat értelmében kiterjednének minden olyan ügyletre, amely a törvényben meghatározott szolgáltatók igénybevételével köthető. Az érintett ügylet tárgya így az értékpapírokon - például befektetési jegyeken, kötvényeken, részvényeken - kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Ilyen ügylettel összefüggésben adóbevallási és megfizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, aki az ezen ügyletből származó jövedelmét, és a vonatkozó adófizetési kötelezettségét az adóévről benyújtandó bevallásában, a befektetési szolgáltató által kiállított igazolás alapján tünteti fel. Az adót a magánszemély a módosítási javaslat értelmében a bevallás benyújtására előírt határidőn belül fizetné meg, míg a befektetési szolgáltatót adatszolgáltatási kötelezettség terhelné. – emelte ki Veszprémi István.

Tartós befektetésből származó jövedelem
A tartós befektetések ösztönzése céljából a jogalkotó a befektetéseken elért kamat, hozam, ügyleti nyereség tekintetében az általánostól eltérő, alacsonyabb mértékű adókulcsok bevezetését tervezi. Az adókulcsok mértéke a tartós lekötés időtartamától függően változik. Adómentes a befektetési időszak folyamán elért kamat, ügyleti nyereség (lekötési hozam), amennyiben a befektetés időtartama eléri az 5 évet. 10 százalékos adómértéket lehet alkalmazni, amennyiben a befektetés időtartama eléri a 3 évet, illetve 25 százalék az adó mértéke, amennyiben a lekötési időszakot a magánszemély a 3. év leteltét megelőzően megszakítja. A fenti szabályok olyan befektetések esetén alkalmazhatók, amelyek egyébként kamatjövedelemnek minősülnének – ilyenek a forintban denominált pénzügyi eszközök, illetve kamatozó bankbetétek is.

Az illetékeket érintő változások

Külföldön szerzett ingó vagyon
Veszprémi István elmondta: A törvényjavaslat értelmében 2010-től az illetékekről szóló törvény szabályait (a továbbiakban: „Itv.”) az átadás helyétől függetlenül minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, emellett a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén alkalmazni kell. A javaslat a jelenlegi szabályozás kiterjesztésnek tekinthető, mivel az Itv. hatályos rendelkezései alapján csak a belföldön átvett ingó vagyontárgyakra terjed ki a törvény hatálya, a külföldön megszerzettekre pedig nem.

Ingatlannal rendelkező társaságokra vonatkozó speciális szabályok
Korábbi módosítás nyomán 2010. január 1-jétől életbe lép az az új szabályozás, amelynek értelmében az ingatlannal rendelkező társaságok vagyoni betétjének megszerzése illetékkötelesnek minősül. Ennek kapcsán a mostani törvényjavaslat rögzíti, hogy a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét is ingónak minősül. Ezen túlmenően a szabályozás kijátszhatóságának kizárása érdekében a javaslat meghatározza az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát is, rögzítve, hogy az Itv. alkalmazásában ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni az ingatlanok tulajdonjogával közvetve – vagyis egy vagy több társaság közbejöttével – bíró társaságot is – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.

Az adózás rendjét érintő változások

Feltételes adómegállapításra irányuló eljárással kapcsolatos változások
Veszprémi István közölte: A törvényjavaslat új, speciális eljárásként vezetné be a feltételes adómegállapításra vonatkozó határozat időbeli hatályának kiterjesztését, az adózó jogbiztonságának növelésére. Ennek alapján a megállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, vagy a tényállás megváltozása esetén – az eredeti díj 50 százalékának megfelelő eljárási díj mellett – az adózó kérelmet nyújthat be a Pénzügyminisztériumba annak megítélésére, hogy a változás érinti-e az eredeti határozat kötőerejét. A változás kihatásának minősítése az alaphatározatra kiterjedő hatállyal történik.

A törvényjavaslat bővíteni tervezi a jövőbeni ügylet definícióját az Adózás rendjéről szóló törvényben, így a módosítás értelmében a feltételes adómegállapítási eljárások kiterjednek majd a folyamatos teljesítésű ügyletekre is, függetlenül attól, hogy a szerződést, vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték-e meg.

Fidesz: a büdzsé negatív hatásait mindenki megérzi
Csak pár nap türelmet kér a Fidesz
Bajnai: nincs értelme béna kacsa kormánynak
Az üzleti korrupció lassítja a válság leküzdését 
Offshore-ízelítő: mit csinál az 1 százalék?
Adókedvezmények: az irány jó, a hatás kérdéses

Privátbankár