Nincs vész bankjainknál, de azért a hitelek drágulhatnak
A subprime válság miatt egyetlen magyarországi bank sincs veszélyben Magyarországon - jelentette ki Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség (MB) elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján.
Nyers Rezső, az MB főtitkára elmondta: a nem elsőrendű válság közvetlenül nem érinti Magyarországot; a likviditási bőség megszűnésének hatását azonban a magyar pénzintézetek is megérzik azáltal, hogy nehezebbé vált a forrásszerzés, s emelkedtek a forrásköltségek. A 20-40 bázispontos drágulást előbb-utóbb a hitelek árában is érvényesíteni kell - mondta.
A jegybanki alapkamat csökkentésére Erdei Tamás szerint 2008 első negyedévében még sem a belső, sem a külső feltételek alapján nem lesz lehetőség. Nyers Rezső ugyanakkor úgy vélekedett, jelzésszerűen indokolt volna folytatni a kamatcsökkentés politikáját.
A makrokörnyezetet elemezve a bankszövetség vezetői elmondták: a gazdasági stabilitást célzó intézkedések hatása a vártnál valamelyest erősebb volt majdnem minden tekintetben. Pozitívumként kiemelték, hogy az államháztartás hiánya várhatóan nagyobb mértékben csökken a jelzettnél, továbbá, hogy változatlanul az export a gazdaság motorja, ami a fizetési mérleg alakulásában is megmutatkozik. A stabilitásnak azonban ára volt, a vártnál jobban megemelkedett az infláció, a növekedés pedig a vártnál jobban lelassult - tették hozzá.
A nemzetközi környezetről szólva Nyers Rezső elmondta: nem csak jelzálogpiaci válságról van szó; annak nyomán a világ pénzügyi rendszereit hosszú idő óta jellemző likviditásbőség is megszűnt. A kamatok tekintetében ezért erősebb nyomással kell számolni, a kamatcsökkentés folytatása nehezebbé válik. A likviditásbőség megszűnése kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre is, még nehezebb lesz újabb lendületet adni a gazdaságnak - mondta.
Erdei Tamás hozzáfűzte: a subprime válság indirekt hatásai jelenleg beláthatatlanok, következményeit tisztábban februárban, márciusban lehet majd látni. Ez átcsaphat egy világgazdaságot szűkítő hitelválsággá is - figyelmeztetett. Ennek hatásait Magyarország is megérezné, mint minden ország, amely külső finanszírozási forrásokra szorul. A megemelkedett kamatok hatására csökkenne a kereslet, ami rontaná a vállalatok növekedését, eredményességét is.
A bankszektor idei évéről szólva Nyers Rezső elmondta: 2007 a lassulás éve volt. Ez természetes folyamat - tette hozzá -, az előző években a belső növekedést ösztönző kormányzati politika hatására a lakossági hitelkereslet felpörgött. Az utóbbi még mindig motorja a pénzintézeti szektor növekedésének, de növekedési üteme fokozatosan lassul. Ez a jövedelmezőségben is megmutatkozik, a saját tőke arányos adózott eredmény (ROE) a tavalyi első háromnegyedévihez képest közel 2,7 százalékponttal mérséklődött, az első kilenc hónapban 20,4 százalék volt.
A bankrendszer forrásproblémái az idén kiéleződtek: míg 2001-ben a hitelek a betéteknek megközelítőleg 80 százalékát tették ki, 2007 végén előreláthatólag elérik a 160 százalékát - hívta fel a figyelmet Nyers Rezső. A portfolió minősége nem romlott, nemzetközi összehasonlításban is jó, bár egyes területekre - így például a lízingre, azon belül az autófinanszírozásra - a főtitkár szerint figyelni kell.
A pénzintézeti szektor jövedelmezőségének magas szinten való stabilizálása a bankszövetség vezetői szerint egyre nehezebb feladat. A lakossági forrásgyűjtésben a verseny erősödik, a forrásköltségek emelkedésének növekedését pedig nem lehet teljesen áthárítani az ügyfelekre. Erdei Tamás úgy vélekedett, hogy a szektor mérlegfőösszege jövőre lényegesen lassabban bővül majd az ideinél, a profitabilitás pedig mérséklődik - a ROE 2008-ban várhatón 20 százalék alá süllyed -, s a mostaninál magasabb kockázatú környezetben kell majd tevékenykedniük a bankoknak.
A bankszövetség vezetői szerint a számok nem támasztják alá azt a sajtóban gyakran megjelent állítást, amely szerint a lakosság eladósodottsága az idén is gyors ütemben nő, aminek oka az, hogy hitelből finanszírozzák a fogyasztási színvonal fenntartását. A lakossági hitelfelvétel fokozatosan lassul - mutatott rá a főtitkár. A háztartási forint- és devizahitelek 2005-ben 30, 2006-ban 28 százalékkal bővültek, 2007-ben október végéig 19,5 százalékkal, az év végéig pedig várhatóan 24 százalékkal emelkednek.
A lakosság eladósodottságával foglalkozni kell, de nincs vészhelyzet, hiszen az eladósodottság csupán negyede-fele a fejlett országokénak - mondta a főtitkár. Intő jelnek nevezte ugyanakkor, hogy a lakossági hitelfelvevők törlesztési kötelezettsége magas. Az euróban és svájci frankban eladósodottaknak a bankszövetség vezetői szerint nem kell aggódniuk, mert nem várhatók jelentős árfolyamkilengések. Az egzotikus valutáknál azonban extra kockázatra kell számítaniuk a hitelfelvevőknek.
A magyar bankokat is megcsapta a válság szele (hanganyag)
A megabiztosítót is elérte a válság
Beszivárgott Európába a borúlátás
Sokba kerül a sokk: felköthetik a bankok...
Nyers Rezső, az MB főtitkára elmondta: a nem elsőrendű válság közvetlenül nem érinti Magyarországot; a likviditási bőség megszűnésének hatását azonban a magyar pénzintézetek is megérzik azáltal, hogy nehezebbé vált a forrásszerzés, s emelkedtek a forrásköltségek. A 20-40 bázispontos drágulást előbb-utóbb a hitelek árában is érvényesíteni kell - mondta.
A jegybanki alapkamat csökkentésére Erdei Tamás szerint 2008 első negyedévében még sem a belső, sem a külső feltételek alapján nem lesz lehetőség. Nyers Rezső ugyanakkor úgy vélekedett, jelzésszerűen indokolt volna folytatni a kamatcsökkentés politikáját.
A makrokörnyezetet elemezve a bankszövetség vezetői elmondták: a gazdasági stabilitást célzó intézkedések hatása a vártnál valamelyest erősebb volt majdnem minden tekintetben. Pozitívumként kiemelték, hogy az államháztartás hiánya várhatóan nagyobb mértékben csökken a jelzettnél, továbbá, hogy változatlanul az export a gazdaság motorja, ami a fizetési mérleg alakulásában is megmutatkozik. A stabilitásnak azonban ára volt, a vártnál jobban megemelkedett az infláció, a növekedés pedig a vártnál jobban lelassult - tették hozzá.
A nemzetközi környezetről szólva Nyers Rezső elmondta: nem csak jelzálogpiaci válságról van szó; annak nyomán a világ pénzügyi rendszereit hosszú idő óta jellemző likviditásbőség is megszűnt. A kamatok tekintetében ezért erősebb nyomással kell számolni, a kamatcsökkentés folytatása nehezebbé válik. A likviditásbőség megszűnése kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre is, még nehezebb lesz újabb lendületet adni a gazdaságnak - mondta.
Erdei Tamás hozzáfűzte: a subprime válság indirekt hatásai jelenleg beláthatatlanok, következményeit tisztábban februárban, márciusban lehet majd látni. Ez átcsaphat egy világgazdaságot szűkítő hitelválsággá is - figyelmeztetett. Ennek hatásait Magyarország is megérezné, mint minden ország, amely külső finanszírozási forrásokra szorul. A megemelkedett kamatok hatására csökkenne a kereslet, ami rontaná a vállalatok növekedését, eredményességét is.
A bankszektor idei évéről szólva Nyers Rezső elmondta: 2007 a lassulás éve volt. Ez természetes folyamat - tette hozzá -, az előző években a belső növekedést ösztönző kormányzati politika hatására a lakossági hitelkereslet felpörgött. Az utóbbi még mindig motorja a pénzintézeti szektor növekedésének, de növekedési üteme fokozatosan lassul. Ez a jövedelmezőségben is megmutatkozik, a saját tőke arányos adózott eredmény (ROE) a tavalyi első háromnegyedévihez képest közel 2,7 százalékponttal mérséklődött, az első kilenc hónapban 20,4 százalék volt.
A bankrendszer forrásproblémái az idén kiéleződtek: míg 2001-ben a hitelek a betéteknek megközelítőleg 80 százalékát tették ki, 2007 végén előreláthatólag elérik a 160 százalékát - hívta fel a figyelmet Nyers Rezső. A portfolió minősége nem romlott, nemzetközi összehasonlításban is jó, bár egyes területekre - így például a lízingre, azon belül az autófinanszírozásra - a főtitkár szerint figyelni kell.
A pénzintézeti szektor jövedelmezőségének magas szinten való stabilizálása a bankszövetség vezetői szerint egyre nehezebb feladat. A lakossági forrásgyűjtésben a verseny erősödik, a forrásköltségek emelkedésének növekedését pedig nem lehet teljesen áthárítani az ügyfelekre. Erdei Tamás úgy vélekedett, hogy a szektor mérlegfőösszege jövőre lényegesen lassabban bővül majd az ideinél, a profitabilitás pedig mérséklődik - a ROE 2008-ban várhatón 20 százalék alá süllyed -, s a mostaninál magasabb kockázatú környezetben kell majd tevékenykedniük a bankoknak.
A bankszövetség vezetői szerint a számok nem támasztják alá azt a sajtóban gyakran megjelent állítást, amely szerint a lakosság eladósodottsága az idén is gyors ütemben nő, aminek oka az, hogy hitelből finanszírozzák a fogyasztási színvonal fenntartását. A lakossági hitelfelvétel fokozatosan lassul - mutatott rá a főtitkár. A háztartási forint- és devizahitelek 2005-ben 30, 2006-ban 28 százalékkal bővültek, 2007-ben október végéig 19,5 százalékkal, az év végéig pedig várhatóan 24 százalékkal emelkednek.
A lakosság eladósodottságával foglalkozni kell, de nincs vészhelyzet, hiszen az eladósodottság csupán negyede-fele a fejlett országokénak - mondta a főtitkár. Intő jelnek nevezte ugyanakkor, hogy a lakossági hitelfelvevők törlesztési kötelezettsége magas. Az euróban és svájci frankban eladósodottaknak a bankszövetség vezetői szerint nem kell aggódniuk, mert nem várhatók jelentős árfolyamkilengések. Az egzotikus valutáknál azonban extra kockázatra kell számítaniuk a hitelfelvevőknek.
A magyar bankokat is megcsapta a válság szele (hanganyag)
A megabiztosítót is elérte a válság
Beszivárgott Európába a borúlátás
Sokba kerül a sokk: felköthetik a bankok...
MTI
Rengeteg terméket érinthet. 
