A negyedik pillérnek nevezett nyugdíj-előtakarékossági számlákra ezentúl az átlagosnál nagyobb figyelem irányulhat az öngondoskodók körében
A nyesz tulajdonképpen nem más, mint egy kifejezetten nyugdíjcélra szolgáló befektetési számla, amely egy értékpapírszámlából és egy ügyfél-, vagy pénzszámlából áll. A számlatulajdonos által az utóbbira befizetett összegekből vásárolt értékpapírok kerülnek előbbi számlán jóváírásra.
Ez az előtakarékossági forma lényegében annyiban tér el a nyugdíjpénztáraktól, hogy itt maga az ügyfél dönti el, mikor és mibe fektessék az így az osztalékadótól eltekintve kamat- és árfolyamnyereség-adó mentesen fialó pénzét. Korlátot némiképp az jelenthet, hogy nyugdíj-előtakarékossági számlán kizárólag értékpapír alapú befektetéseket lehet eszközölni, betétjellegű lekötések nem végezhetőek.
A választék tehát elvileg részvényből, állampapírból, jelzálog- és egyéb kötvényből, illetve befektetési alapok jegyeiből állhat. A kínálat azonban a választott szolgáltatótól (hitelintézet, vagy brókercég) is nagyban függ. A szolgáltatóknál ugyanis néhány kivételtől eltekintve pl. csak az adott csoporthoz tartozó befektetési jegyek elérhetők.
| A jövő évi adózási szabályokkal kapcsolatban az Országgyűlés elé beterjesztett javaslatok miatt 2011-től némileg csökkenhet a nyesz vonzereje: a számlára befizetett összegek után a javaslat szerint 30 százalékról 20 százalékra csökkenhet az adótámogatás összege. |
A nyesz számlavezetési díjának maximumáról (és minimumáról) a tövény rendelkezik: legfeljebb a nyugdíj-előtakarékossági számlán jóváírt éves átlagos állomány egy százalékának megfelelő, de legalább kétezer forint összegű díjat kérhetnek a szolgáltatók. A jogszabály azt is meghatározza, hogy a számlanyitással egyidejűleg legalább 5 000 forintot be kell fizetni a pénzszámlára, így ez a feltétel egyforma az összes szolgáltatónál.
A megbízási díjak az egyes szolgáltatóknál "megszokottak": az előtakarékoskodó által adott megbízás alapján végrehajtott ügylet után a számlavezető – az üzletszabályzatban előre meghirdetett – bankszámla, az értékpapírszámla és/vagy az értékpapír letéti számla terhére teljesített ügyletek után felszámított díjakkal egyező díjat számíthat fel. Az előtakarékoskodó által adott első megbízás azonban – a befizetés összegéig – minden befizetés esetében díjmentes.
A különböző szolgáltatók emellett a választható befektetési eszközökben térhetnek el egymástól. A Budapest Banknál például a Budapest Alapkezelő által kibocsátott alapok közül választhatnak a befektetők, a számlán emellett állampapírok is jegyezhetőek. A CIB Bank nyugdíj-előtakarékossági számláján egyes, a CIB Alapcsaládba tartozó befektetési alapok befektetési jegyeire, CIB kötvényekre, a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényekre, valamint a Magyar Állam által kibocsátott állampapírokra adható megbízás.
| Számlavezetési díjak: az OTP évi 0,11%-os, minimum 2000 forintos díjat számol fel, a K&H 0,1%-ot, de legalább 2000 forintot. Az UniCredit és a CIB 2000 forintot + az éves átlagos állomány 0,1%-át kéri el, a Budapest Bank, a KBC Equitas és a Buda Cash beéri 2000 forinttal évente. Az Erste és a Hozamplaza 50 millió alatti állomány esetén 0,12%-ot, az e feletti rész után pedig ennek a felét kéri. |
Mint látható, a bankoknál elsősorban csak az adott csoporthoz tartozó befektetési jegyek elérhetők. Nyugdíj-előtakarékossági számlát brókercégeknél is nyithatunk, kuriózumnak számít a Hozamplaza, mely valóban egyfajta befektetési áruházként működik. Az itt kötött nyesz szerződés alapján az ügyfelek több alapkezelő több száz befektetési alapjából válogathatnak, igaz, másféle befektetési termék itt nem is érhető el.
A KBC Equitas elektronikus kereskedési rendszere a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok vásárlását biztosítja, emellett a portfólió kialakításához állampapír-vásárlására is lehetőség van. A Buda-Cashnél az ügyfél befizetése automatikusan az ACCESS Pénzpiaci Alapba kerül, ezt másik befektetési alapra díjazás ellenében lehet váltani.
Privátbankár - Gáspár András
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
