Nyugdíj: a harmadik pillér a mi reszortunk

A magánnyugdíjpénztárakat érintő változások hangsúlyosabbá teszik a NYESZ-számlák jelentőségét az öngondoskodásban - áll a TakarékBank szerkesztőségünknek küldött elemzésében.

Bár induláskor a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) konstrukciójába eleve kódolta a jogalkotó azokat a tulajdonságokat, amelyek alkalmassá teszik, hogy az öngondoskodás hatékony formája legyen, a magánnyugdíjpénztárak (mnyp) jelentős szerepvesztése felértékeli létjogosultságát a nyugdíjcélú megtakarítások között. A jelenleg még negyedik pillérnek számító alternatíva komoly előnyöket tartogat más megtakarításokkal szemben.

Miközben az év vége szezonálisan is erős időszaka a nyesz-terméknek – hiszen a nyesz számlára elhelyezett összegek után járó 30 százalékos, maximum 100, illetve 130 ezer forintos adó-visszatérítéssel az élhet, aki megtakarításait még az adott adóévben elhelyezi – az idei év utolsó hónapja a jelenlegi bizonytalan nyugdíjpénztári környezet miatt többeket késztethet arra, hogy éljenek a rendszer negyedik pillére által biztosított lehetőséggel.

„Az idei év végén nemcsak az adó-visszatérítés miatt lesz érdemes a nyesz-számlát választani, mivel az öngondoskodás szerepe egyre inkább felértékelődik, legyen szó bármely más lehetőségről.” – mondja Breznay Endre, a TakarékBank pénz- és tőkepiaci üzletág vezetője. „Az adó-visszatérítésen kívül ugyanakkor további vitathatatlan előnye is a terméknek, hogy itt a számlatulajdonos maga dönt befektetési portfóliója összetételéről, amely döntés sok esetben magasabb hozamot termelhet, mint más nyugdíjcélú, befektetési eszközök.”

A TakarékBank korábbi elemzései szerint például a megelőző években, több esetben is jobban járhatott az, aki önkéntes nyugdíjpénztári befizetés helyett a nyugdíj-előtakarékossági számlát választotta. Ráadásul a kedvezőbb hozamokat a kamat- és árfolyamnyereség-adó sem csökkenti.

„A korábbi évek tapasztalatai alapján azonban várhatóan idén is sokan lesznek, akik kimondottan a kapcsolódó adó-visszatérítési kedvezmények miatt nyitnak az év utolsó napjaiban nyugdíj-előtakarékossági számlát. Ennek ellenére a következő években már nem csak az adó-visszatérítés miatt lehet még erőteljesebb számlanyitási hullám.” – vélekedik Breznay.

A TakarékBank statisztikái alapján megfigyelhető, hogy a nyesz-számla iránti érdeklődés a 40 év feletti ügyfelek körében válik leginkább érzékelhetővé, míg a legnagyobb arányt – csaknem 50 százalékot – a nyugdíj korhatár előtt álló 51-60 éves korosztály képviseli. Ezt követi a közvetlenül a nyugdíjazás előtti éveiben járó, illetve már nyugdíjas korú ügyfeleket is tartalmazó 61-70 éves szegmens 22 százalékos részesedéssel. A 40 év alattiak részaránya egyelőre nem számottevő, ez azt mutatja, hogy a fiatalabb generáció számára a korábbinál jobban be kell mutatni a nyugdíjas évekre történő felkészülés fontosságát a megváltozott környezetben.

Annak, hogy az ügyfelek csak fokozatosan ismerik fel az öngondoskodás fontosságát és a nyesz-számla nyújtotta előnyöket, több oka van. Egyrészt időben a nyugdíjrendszer negyedik pillére jelent meg a legkésőbb (a kötelező vagy választható magánnyugdíj és az önkéntes pénztárak után) így, aki már az első három pillér tagja volt nem feltétlenül érezte szükségét (vagy volt elegendő pénze), hogy egy negyedik megtakarítási formát is igénybe vegyen. Másrészt, mivel a nyesz-számla esetében aktívabb befektetési döntések meghozatalára is szükség van, mint a pénztárakban felkínált három vagy négy vállalt kockázattól függő portfólió kiválasztása, a hazai általános pénzügyi kultúra ehhez nem feltétlenül adott megfelelő alapot. A nyesz esetén nem kell a pénztárak működési költségét megfizetni, így ezzel is növekedhet az elért hozam, továbbá a befektetések kialakításához is több tájékoztatás várható a banki vagy takarékszövetkezeti hálózatokban.

„Meglátásunk szerint a kormány a napokban bejelentett intézkedéstervezete is nagy segítség lesz a nyesz-számla térnyeréséhez. Azzal, hogy az emberek nagy többsége várhatóan visszalép a magánnyugdíjpénztárból az állami felosztó-kirovó rendszerbe, sokan maradnak tőkefedezetű nyugdíjcélú megtakarítás nélkül, – emeli ki Breznay Endre. Az önkéntes pénztárakkal szemben felmerült magas működési költségekre vonatkozó kritika pedig a megtakarított pénzek nyesz-számlákra való átirányítását eredményezheti. A felosztó-kirovó rendszerből továbbra is bizonytalannak tűnik a majdani nyugdíj összege, hiszen az éppen aktuális kormány a nyugdíjkorhatár-emeléssel, vagy a járandóság csökkentésével is bármikor operálhat, amennyiben a rendszer fenntarthatatlanná válik.”

 A TakarékPont hálózat 2008. évi indulása óta kínálja ügyfeleinek a TakarékInvest Nyugdíj-előtakarékossági Számlát, és a tapasztalatok szerint – annak ellenére, hogy a termék struktúrája vitathatatlanul bonyolultabb, mint egy hagyományos lekötött betét – egyre többen érdeklődnek iránta a kisebb, vidéki takarékszövetkezeti fiókokban és a bankfiókokban egyaránt.

Privátbankár - Zsiborás Gergő