Az európai polgároknak évente 1900 milliárd euró többlet-megtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben is elfogadhatónak tartott életszínvonalat tudjanak fenntartani. Ez a szám az Európai Unió 2010. évi GDP-jének 19%-át teszi ki, ami megegyezik azzal a gazdasági mentőcsomaggal, amit az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF meghatározott 2010 májusában a pénzügyi válság kezelésére. Az Aviva tanulmányában – amelyet a Deloitte-tal együttműködésben készített - elsőként számszerűsítette, hogy a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonuló lakosságnak milyen mértékű további éves megtakarításra lenne szüksége ahhoz, hogy a nyugdíjas éveiket megelőző jövedelmük átlagosan 70%-ához juthassanak hozzá, és ezzel ne csökkenjen jelentősen aktív éveikben kialakított életszínvonaluk.
„Az Aviva célja az volt, hogy a számok erejével hívja fel az Európai Uniós országok kormányai és lakosai figyelmét a hiány döbbenetes mértékére” – hangsúlyozta Bartók János az Aviva Életbiztosító vezérigazgatója. Hozzátette: A nyugdíjhiány olyan nagyra nyílt, hogy azt egyszeri akciókkal, vagy reformlépésekkel már nem lehet kezelni. Összehangolt európai stratégiára van szükség kormányzati és egyéni szinten.”
A nyugdíjhiány mindenkit érint
„Magyarországon a lakosság átlagos éves megtakarítását egyénenként 532 ezer forinttal kellene megnövelni ahhoz, hogy a nyugdíj ollót teljes mértékben be lehessen zárni. Vagyis az aktívkorúaknak átlagosan havonta 45 ezer forintot, napi szinten 1400 forintot kellene félretenniük a nyugdíjas éveire” – tette hozzá Bartók János. A nyugdíjhiány legérzékenyebben a nyugdíjazáshoz közel állókat és az átlagos jövedelemmel rendelkezőket érinti. A fiatalok kedvezőbb helyzetben vannak, mivel nekik több idejük van elkezdeni a rendszeres megtakarítást, alacsonyabb összegekkel.
A magas jövedelemmel bíróknak lehetőségük van felhalmozott vagyonukból finanszírozni a nyugdíjhiányt, míg az alacsony jövedelemmel rendelkezők esetében kevésbé lesz érezhető a nyugdíjaskori életszínvonal-csökkenés. A nők több szempontból is érinti a nyugdíjhiány: az alacsonyabb foglalkoztatottság és alacsonyabb jövedelmek miatt nyugdíjuk is elmarad a férfiakétól. Várható élettartamuk viszont hosszabb: nyugdíjas éveikben a létminimumhoz közeli nyugdíjukból kell megélniük - olvasható a közleményben.
Annak érdekében, hogy a magyar lakosság fenntartsa az aktív éveiben kialakított életszínvonalát, tudatos öngondoskodásra és megtakarítási lépésekre van szükség. Minél hamarabb alakul ki nyugdíjas éveink anyagi biztonságáról való gondoskodás, annál kisebb az évente megtakarítandó összeg. Amennyiben elhanyagoljuk ennek jelentőségét, több lehetőség kombinációját leszünk kénytelenek alkalmazni: a nem nyugdíjcélú megtakarítások felhasználása, a munkával töltött idő meghosszabbítása, munkát vállalni a nyugdíjas koron túl, vagy végső esetben számolni kell az életszínvonal jelentős csökkenésével is - olvasható a közleményben.
Az egyén felelőssége és az összehangolt intézkedések szükségessége
„Habár számszerűsíthető az a fenyegető mértékű nyugdíjhiány, ami az elkövetkező évtizedekben eléri Európát, a lakosság körében végzett Aviva-kutatás azt mutatja, hogy a többség nem látja saját felelősségét a nyugdíjas éveinek megélhetésében” – hangsúlyozta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési vezérigazgató-helyettese. A lakosság a legtöbb európai országban aggódik amiatt, hogy nem lesz elegendő jövedelme, mikor visszavonul; a többség úgy véli, hogy legalább munkajövedelmének 50%-ára szüksége lesz a minimális létfenntartáshoz, de elégedettebb lenne, ha 75%-át megkaphatná. A megkérdezettek úgy látják, hogy nyugdíjas kori jövedelmük zöme az államtól fog érkezni, ám egyre többen említik, hogy az öngondoskodásnak jelentős szerepe lesz az életszínvonaluk fenntartásában.
Az európai populáció fele fog nyugdíjba vonulni a következő negyven évben, ami összesen mintegy 400 millió embert jelent, éppen ezért azonnali lépésekre van szükség ahhoz, hogy ne következzen be megélhetési katasztrófa a kontinensen. Egyetlen reformlépés önmagában nem lesz elegendő, hiszen például ha a nyugdíjalapok hozama 5%-ról 8%-ra emelkedne, akkor a hiány még mindig 1661 milliárd euró maradna. Ha az állami nyugdíj mértékét növelnék 10%-kal, az 1589 milliárd euróra mérsékelné csupán a további nyugdíjszükségletet. A nyugdíjkorhatár 10 évvel történő megemelése még mindig 841 milliárd eurós szakadékot hagyna maga mögött. Ha pedig a lakosság úgy döntene, hogy megelégszik a nyugdíjaskor előtti jövedelmének felével, még akkor is 669 milliárd euró fog hiányozni évente a nyugdíjasok megfelelő megélhetéséhez.
Zolnay Judit kiemelte: „Az Európai Unió kormányai számára fontos üzenetet hordoz a most elkészült tanulmány, hiszen az elkövetkező mintegy fél évszázadban kulcsszerepet fog játszani, hogy az Unió lakosai mikor és milyen mértékben fogják fel az öngondoskodás jelentőségét, és kezdenek el gondoskodni saját jól felfogott érdekükben a nyugdíjas éveikről.” Ehhez az államnak minden segítséget és ösztönzést meg kell adnia, a pénzpiac szereplőinek pedig a termékfejlesztéssel és ügyfélközpontú tanácsadással kell hozzájárulniuk ehhez a folyamathoz - olvasható az Aviva közleményében.
Privátbankár