Nyugdíjpénztári kifizetések: erre számíthatunk

Milyen szolgáltatások közül választhat a magánnyugdíjpénztári tag? Mikor lehet visszalépni a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe és mikor lehet egyösszegű kifizetést igényelni? Itt vannak a válaszok!

A vegyes nyugdíjrendszer résztvevői - vagyis a magánnyugdíjpénztári tagok - kevesebb nyugdíjat kapnak a TB-től azoknál, akik nem léptek be egy kasszába sem és csak a Társadalombiztosítástól számíthatnak időskori járandóságra. A pénztártagok kisebb összegű TB-nyugdíját a magánpénztártól igényelhető járadék hivatott ellensúlyozni.

A 2013-at megelőzően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében annak összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset nagyságától függ. Azt, hogy mekkora lesz a TB-nyugdíj, a szolgálati évek számától függő szorzószámokkal határozzák meg. A pénztártagok öregségi nyugdíját is ezen számok segítségével határozzák meg, de ők a felosztó-kirovó rendszerből csak a kiszámított összeg 75 százalékára számíthatnak.

Visszaléphetnek a tisztán TB-rendszerbe azok a pénztártagok, akik rokkantsági nyugdíjra válnak jogosulttá. Ezen kívül átmeneti rendelkezésként 2010 végéig szintén visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe azok a fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő pénztártagok, akik saját döntésük alapján váltak taggá és 2007. december 31-éig legalább 20 év ilyen szolgálati viszonnyal rendelkeztek. 2012 végéig azok a nyugdíjjogosultságot szerző pénztártagok is visszaléphetnek a TB-rendszerbe, akiknek a különböző pénztárakban összesen a 120 hónapot nem haladja meg a tagsági viszonyuk. Az ő esetükben a visszalépésre akkor van mód, ha magánnyugdíjpénztári járadékuk várható összege - a kassza tájékoztatása szerint - nem éri el a társadalombiztosítási nyugdíj negyedét.

A 2013-tól megállapításra kerülő nyugdíjak esetén már külön szorzótábla vonatkozik a vegyes és a tisztán TB-rendszer tagjaira. A szorzószámok aránya alapján itt némileg még rosszabbul járnak a magánpénztári tagok: az ő állami járandóságuk ugyanis már csak 74 százaléka lesz a tisztán TB-nyugdíjasokéhoz képest.
 
A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérésekor abban az esetben igényelhet egyösszegű szolgáltatást, ha pénztári tagviszonya a különböző pénztárakban összesítve a 180 hónapot nem haladja meg. Ha a pénztártag az egyösszegű kifizetést nem kéri, akkor részére járadékszolgáltatást kell megállapítani. A pénztártag általában többféle járadéktípusból is választhat.

A törvény a magánnyugdíjpénztárak számára négyféle életjáradék-típust tesz lehetővé. A pénztártagnak belépéskor, vagy a szolgáltatás megkezdése előtt kell a járadéktípusok közül választania. A járadéktípusok közül nem kötelező mindnek a kasszák szolgáltatásai között szerepelni, de legalább egyet szerepeltetni kell.

Az egy életre szóló járadék csak a pénztártagnak jár, az elején határozott időtartamos járadéktól a végén határozott időtartamos járadékon át a két vagy több életre szóló életjáradékig haladva a hozzátartozók azonban egyre biztosabban juthatnak hozzá az elhunyt pénztártag megtakarításához.  Mivel azonban ilyen esetekben az egyéni számlán összegyűlt tőke egyre több kedvezményezett között oszlik meg és azután a járadékot egyre hosszabb ideig kell folyósítani, így ugyanebben a sorrendben haladva egyre kisebb összegű lesz a havi járadék nagysága is.

A magánnyugdíjpénztárak eddigi teljesítményéért kattintson IDE Az önkéntes nyugdíjpénztárak eddigi teljesítményéért kattintson IDE

Az egy életre szóló járadékot a pénztár kizárólag a tag számára, annak haláláig folyósítja. Ez a szolgáltatás csak akkor örökölhető, ha a pénztártag a felhalmozási időszakban halálozik el.

Az elején határozott tartamos életjáradéknál a járadékot egy előre meghatározott időtartamig (garanciatartam) folyósítják, még akkor is, ha a pénztártag időközben meghalt. Ha a pénztártag a garanciálisan vállalt periódusnál tovább él, akkor a pénztár az ő haláláig folyósítja az összeget. Ha például a garanciatartam 10 év, akkor 10 évig mindenképpen folyósítják a járadékot, függetlenül attól, hogy a pénztártag még életben van-e. Amennyiben a nyugdíjas a garanciatartamnál hosszabb ideig él, természetesen ő a haláláig kap járadékot.

- Bankbetétek: hogy sokszorozható meg a védelem? - Mikor lép életbe a nyugdíjpénztári garancia? - Befektető-védelem: értékvesztésre nincs garancia

A végén határozott időtartamos életjáradéknál a járadékot a pénztár a tag halála után egy előre meghatározott időtartamig folyósítja. Ha például a garanciatartam 5 év, akkor ez azt jelenti, hogy a pénztártag halála után a kedvezményezett/örökös még 5 évig élvezheti a járadék előnyeit.

A két vagy több életre szóló életjáradéknál a pénztár a járadékot mindaddig folyósítja, amíg a pénztártag, vagy az általa megnevezett személy(ek) valamelyike életben van.

Nyugdíjasok: még két évük van meggazdagodni!
Marakodnak a nyugdíjon és a családi pótlékon
Nagyot bukhat, aki most vált nyugdíjpénztárat
Nyugdíjas forintok: hova kerül a pénzünk?
Biztonságban vannak a pénztárak
A többség lenyelné a nyugdíjbuktát
Jobb, ha túllépünk a nyugdíjpénztári mínuszokon?
Pénztári bukta: még nézni is rossz a számokat
Átszabják a nyugdíjpénztári befektetéseket
Elüdülik nyugdíjukat a fiatalok

Privátbankár