„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Nagyobb szerepet szánna a jövőben Európának Barack Obama, ez az egyik üzenete az amerikai Demokrata Párt leendő elnökjelöltje berlini beszédének.
Nagyobb szerepet szánna a jövőben Európának Barack Obama, ez az egyik üzenete az amerikai Demokrata Párt leendő elnökjelöltje berlini beszédének - mondta Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa.
Az Amerika-szakértő úgy látja, ha Obamát elnökké választanák, a jelenleginél erősebb kooperációra épülő, a partnerek érdekeire jobban figyelő külpolitikát folytatna az Egyesült Államok. Mindez Európa számára azzal járna, hogy az USA "többet várna el tőle" - például a katonai szerepvállalásban. Erre - mint mondta - több európai kormány valószínűleg nem lenne hajlandó.
Példaként említette: mivel Obama - korábbi nyilatkozatai alapján - nagyobb NATO-jelenlétet tart szükségesnek Afganisztánban, ezt egyúttal kérésként lehetne értelmezni Európához, hogy vállaljon nagyobb szerepet az ázsiai országban. Ehhez azonban az atlanti szövetség európai tagállamainak növelniük kellene majd védelmi kiadásaikat.
Ha azonban a jelenlegi politikai-gazdasági helyzetben bármely európai vezető odaállna a szavazók elé azzal, hogy szükség van a védelmi kiadások növelésére, nagy valószínűséggel nem örvendene népszerűségnek. Nehezen képzelhető el tehát, hogy bármely nagy európai ország növelné védelmi kapacitását, ebből pedig a későbbiekben adódhatnak feszültségek az USA és Európa között - mutatott rá.
Magyarics Tamás ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az USA és Európa - ha a világ előtt lévő legfontosabb kihívásokat nézzük - "egy hajóban evez". Elég az energiakérdésre vagy a közel-keleti konfliktusra gondolni - tette hozzá.
Kiemelte: rendkívül erős a két régió egymásrautaltsága, és Obama - úgy tűnik - felismerte, bármilyen nagy is az Egyesült Államok gazdasági és katonai potenciálja, a nagy ügyeket nem tudja egyedül megoldani.
Az Amerika-szakértő szerint azonban mindenképpen hangsúlyozandó, hogy az USA-nak vannak alapvető érdekei, amelyek a választások után sem változnak. Emlékeztetett a Demokrata Párt várható elnökjelöltjének egy korábbi beszédére, amelyben kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak vezetnie kell a világot, és ha kell, érdekeit egyoldalúan is meg fogja védeni.
Utalt arra is, hogy jelenleg ugyan nagyon nagy a politikus népszerűsége Európában, például Franciaországban és Németországban, ám - fűzte hozzá - a túlzott várakozások rendszerint megbosszulják magukat.
Véleménye szerint a leendő demokrata párti elnökjelölt népszerűsége a kontinensen egyrészt annak szól, hogy "Obama nem Bush", másrészt, Európa elvárja Amerikától, ne kerülje meg a nemzetközi szervezeteket, és ne vágjon bele egyoldalú akciókba. Erre vannak jelek Obamától, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a fentebb említett, az amerikai érdekekről szóló beszédét - jegyezte meg Magyarics Tamás.
Balla Zsolt, a Budapest Sun című, Magyarországon megjelenő angol nyelvű hetilap főszerkesztő-helyettese elmondta: nincsenek információik arról, hogy Magyarországon is lenne olyan "Obama-láz", mint sok nyugat-európai országban. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a Magyarországon élő amerikai állampolgárok - akik száma hétezer és húszezer közé tehető - többsége Obama-párti, csakúgy, mint a legtöbb külföldön élő amerikai - tette hozzá.
A nemzetek, a fajok és a különböző vallások közötti falak lebontását, a terrorizmus elleni harc erősítését, s ezzel összefüggésben az Egyesült Államok és Európa fokozottabb együttműködését sürgette csütörtökön Berlinben Barack Obama.
Az amerikai Demokrata Párt leendő elnökjelöltje a német főváros központjában, a győztes porosz háborúknak emléket állító, 1873-ban elkészült Győzelmi oszlopnál, mintegy 200 ezer berlini előtt azt hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak és Európának közösen kell szembeszállnia az új kihívásokkal - ezek sorában a terrorizmust említette első helyen.
Obama a fél világnak üzent
Nézeteik nagyfokú hasonlóságát hangsúlyozta Nicolas Sarkozy francia elnök, miután az Elysée-palotban pénteken fogadta Barack Obama amerikai politikust, a demokrata párt várható elnökjelöltjét, aki Berlinből érkezett oda a délutáni órákban.
A francia fővárosban az amerikai demokraták leendő elnökjelöltje nem tartott beszédet, programjának egyetlen eseménye a kettejük eszmecseréje volt. Az utána tartott közös sajtótájékoztatón Sarokzy elsősorban a megvitatott nézeteik nagyfokú hasonlóságát hangsúlyozta.
A francia elnök - mint ezután elmondta - "türelmetlenül várja, hogy az amerikai demokrácia megválassza következő elnökét, és hogy azután közös kezdeményezésekkel állhassanak elő". Sarkozy Afganisztánt emelte ki, ahol szerinte nagyobb összefogásra van szükség. Franciaország nemrég megígérte, hogy több katonát küld Afganisztánba. Obama ezt a döntést "bátornak" minősítette.
Az amerikai demokrata politikus is több katonát akar a közép-ázsiai országban. Afganisztáni látogatása alapján legalább két további dandárra van szükség - mondta a tudósítóknak -, és nagyobb elkötelezettséget kért a NATO-szövetségesektől is. "Ez egy olyan háború, amit meg kell nyerni... a világnak el kell végeznie a munkát" - mondta.
Obama Iránnak is üzent Párizsból: felszólította Teheránt, hogy ne várja meg az új amerikai elnököt, hanem gyorsan fogadja el a hat nagyhatalom ajánlatcsomagját, és hagyjon fel az urándúsítással. Az Egyesült Államok és más nyugati országok úgy vélik, hogy az urándúsítás lépés a nukleáris fegyverek megszerzése felé.
"Ne várjanak a következő elnökre, mert a nyomás csak növekedni fog" - mondta Obama.
A különféle megbeszélt témákról szólva Sarkozy a klímaváltozást, a világszervezetek reformját, a pénzügyi globalizálódást és "sok más" dolgot említett, amelyek ügyében "közösen kell cselekedni".
Obama a sajtótájékoztatón kitért arra a "karikatúraszerű" leegyszerűsítő szemléletre is, ahogy Amerika Európát látja, és viszont. A szenátor kárhoztatta ezt a szemléletmódot, és dicsérte Sarkozyt, aki szerinte "felrobbantja ezeket a sztereotípiákat".
Sarkozy már találkozott Obamával, még 2006-ban Washingtonban, amikor a francia politikus még csak elnökjelölt volt. "Ő a régi haverom... Én vagyok az egyetlen francia, aki ismeri őt" - idézte a francia elnököt a Le Figaro napilap.
A Le Figaro szerint Obama azért nem tartott Párizsban nagygyűlést, mert tudja, hogy otthon ezt megszenvedné a népszerűsége az amerikai választók bizonyos körében, akik neheztelnek Franciaországra, mert az kiállt az iraki invázió ellen.
Obama Németországban végül is kihagyta a ramsteini amerikai légitámaszponton kezelt amerikai katonák meglátogatását, mert a Pentagon nyilatkozatban emlékeztette, hogy a szabályai tiltják a fegyveres erők tagjainak a bevonását a választási kampányba. A szenátornak szándékában állt kifejezni nagyrabecsülését és háláját az ország szolgálatáért a katonáknak, de nem akarja, hogy a sebesült harcosok meglátogatását kampányeseményként foghassa fel valaki - magyarázta utóbb stábjának egyik tagja.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Nagyobb szerepet szánna a jövőben Európának Barack Obama, ez az egyik üzenete az amerikai Demokrata Párt leendő elnökjelöltje berlini beszédének. .jpg)
.jpg)
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
