Orbán: az egymillió munkahelyért kell dolgoznunk

A következő években egymillió új munkahely létrehozását kívánja elérni a kormány, s ezt a célt szükséges előmozdítania az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkájának is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az OÉT hétfői plenáris ülésén.

"Nem tekintjük kőbe vésettnek az érdekegyeztetés jelenlegi formáját" - mondta a miniszterelnök, aki a szerint a nemzeti konzultációt és az érdekegyeztetési fórumát össze lehet kapcsolni. A kormánynak módja van megváltoztatni az Országos Érdekegyeztetési Tanácsról szóló törvényt, de egyedül nem szeretne változatni, ezért várja az oldalak képviselőit, jutassák el a kormányhoz már elküldött hat-hét javaslaton felül a többi javaslatot is - mondta  a miniszterelnök.

"Semmilyen törvény nem írhatja felül a választói akaratot, s ennek a kormánynak a programja teljes egészébenn tartalmazza a választási programot" - hangsúlyozta Orbán Viktor. Ha az áprilisban hozott választói akarat ütközik az OÉT-ben kötött korábbi megállapodásokkal, akkor "nekünk a parlamenti választáson kinyilvánított választói akaratot kell elsődlegesnek tekinteni" - tette hozzá.

A miniszterelnök emlékeztette az OÉT részvevőit, hogy 1998-2002 között is azt az álláspontot hangoztatta, miszerint "mi nemcsak általában képviseljük a választókat, mi képviseljük a munkaadókat és a munkavállalókat is, mindannyian szavaztak ránk". Éppen ezért véleménye szerint az a szerepmegosztás nem fogadható el, hogy "önök képviselik a munkaadókat illetve  a munkavállalókat, mi pedig önmagunkat, hiszen mi képviseljük a magyar választók választásokon kinyilvánított akaratát, amelyben ott vannak a munkaadók és munkavállalók akarata, (...) tehát ránk nemcsak mint a kormányzópárt képviselőire tekintsenek, hanem mint  a választópolgárok képviselőire".

Orbán Viktor közölte: az elmúlt száz napban létrejött a politikai alap, amelyre fel lehet építeni azt a felépítményt, amely egymillió új munkahelyet jelent a következő években. A jelenlegi adórendszert meg kell változtatni, mert munka- és családellenes - jelezte a miniszterelnök, hozzátéve, hogy köztisztviselők munkarendszerét át kell alakítani. Az Országos Érdekegyeztető Tanács következő plenáris ülését október 10-12 között lehet megtartani - javasolta Orbán Viktor, reagálva a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek véleményére.

A tanácskozáson a munkavállalói oldal egyöntetűen üdvözölte, hogy az új kormány részvételével plenáris ülésen megkezdték a munkát, és mielőbb érdemi kérdésekről tárgyalhatnak. Álláspontjukat ismertetve a szakszervezetek hangsúlyozták,  nem volt szerencsés, hogy az utóbbi négy hónapban a munka világát érintő törvényekről nem egyeztetett velük a kormány. Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke rámutatott: az elmúlt 110 nap során "sok gonddal küzdöttek" a munkavállalók képviselői, számos olyan törvény született, amelyben a szociális partnereket konzultációra kellett volna hívnia a kormánynak. Az, hogy a kormány ezt nem tette meg, "nem volt szerencsés", mivel a munkavállalók úgy érezték, hogy nincs lehetőségük a sorsukat jelentősen alakító törvények befolyásolására - mondta Gaskó István.

Ön szerint ki lesz a következő főpolgármester? Szavazzon!

A nemzeti konzultáció értékes konzultációs módszer, de nem helyettesítheti a törvényben leírt, a társadalmi párbeszéd fenntartására vonatkozó törvényi előírásokat - hangsúlyozta a LIGA elnöke. Orbán Viktorhoz hasonlóan a LIGA is úgy ítéli meg, hogy a jelenleg érvényben lévő, az OÉT-ről szóló törvény "nem kőbe vésett", és vannak indítványaik, hogy milyen irányba lehetne fejleszteni ezt a törvényt, ezért részt vesznek minden, erre irányuló konzultációban - emelte ki Gaskó István. Hozzáfűzte:  a munkavállalói oldal részvételét egy országos "szimpátiaszavazáshoz" kötné a LIGA, vagyis így az emberek dönthetnék el, hogy mely szervezetek vegyenek részt az OÉT munkájában.

Gaskó István ugyanakkor aláhúzta: az OÉT ne várja meg, míg esetleg módosítják az OÉT-törvényt, hanem mielőbb kezdjék meg az érdemi munkát, és e közben tárgyalják meg az OÉT működésére vonatkozó javaslatokat.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke hangsúlyozta: sok problémát okozott, hogy a kormány négy hónapot "kihagyott" az érdekegyeztetésből, és a munka világát érintő törvényjavaslatok előkészítésnél nem kérték ki a munkavállalói oldal véleményét. Hozzátette ugyanakkor: az ASZSZ az első perctől kezdve partnernek tekinti a kormányt. Nagyon fontos a közvetlen véleménycsere, és tárgyalás, amelyet nem pótol bizonyos törvénytervezetek közzététele a minisztériumi honlapokon és az írásos konzultáció - mondta Borsik János.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta: javaslatokat tettek az érdekegyeztetés további menetére vonatkozóan, és egyetértenek a Ligával abban, hogy legitimációs kérdéseknél megkérdeznék az embereket, hogy ki képviselje őket az OÉT-ben.

Pataky Péter, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: szükséges az eltérő érdekek megjelenítése, ütköztetése azért, hogy közösen jó megoldásokat találjanak az országnak. Nemcsak az OÉT-ről, és az érdekegyeztető tanácsról szóló törvényről kell konzultálni, hanem az egész párbeszéd rendszeréről, vagyis az ágazati, és kétoldalú párbeszédről is - vélekedett. A mindenkori kormány fontos feladata, hogy ennek körülményeit biztosítsa - hangsúlyozta az MSZOSZ elnöke.

MTI