Öregszünk: ki fizesse a nyugdíjat, és miből?

Hasonlóan a világ többi részéhez, a közép-kelet-európai (CEE) országokban is növekszik a várható élettartam. A CEE-országokban a nyugdíjpiacok évente 18%-os mértékben nőnek 2015-ig, ami a jelenlegi 51 milliárd eurós összesített tőkeszint 245 milliárd euróra történő növelésének felel meg

Az Allianz sajtótájékoztatót tartott Budapesten a Közép-Kelet Európában megfigyelt demográfiai változásokról. Ebből az alkalomból az Allianz és az Allianz Global Investors (AGI) regionális divíziója bemutatta a 11 közép-kelet-európai (CEE) országban a nyugdíjrendszerek alakulásáról készített legfrissebb felmérést.

Hasonlóan a világ többi részéhez, a közép-kelet-európai (CEE) országokban is növekszik a várható élettartam. Ennek oka többek között a magasabb életszínvonal, a korszerűbb táplálkozás illetve az egyre jobb színvonalú egészségügyi ellátás.

A jelenlegi feltételek mellett az Európai Unióhoz tartozó CEE-országokban minden generáció csupán 60%-ban reprodukálja magát. A népesség száma csökkenést mutat. A természetes demográfiai csökkenést ellensúlyozhatná a növekvő szintű bevándorlás, ezekbe az országokba azonban nem várható jelentős mértékű bevándorlás.

A jelentős szintű bevándorlás hiányában, a csökkenő népszaporulat a népesség számának csökkenéséhez vezet, miközben az egyre növekvő élettartam következtében emelkedik az átlagéletkor; csupán a 65 év fölöttiek korcsoportja esetében várható növekedés. Összességében a CEE-országok népessége 15%-kal csökken majd az előrejelzések szerint – ami 16 millió főt jelent; a jelenlegi 102 millió lakos helyett 2050-re várhatóan már csak 86 millió lesz ezeknek az országoknak a népessége.

A legmegdöbbentőbb jelenség ezekben az országokban a 65 év fölötti korosztályhoz tartozók számának növekedése 2050-ig. Bulgáriában minden harmadik ember 65 év feletti lesz, Magyarországon ez az arány 28 százalék, Lengyelországban pedig 29%.

“Növekszik a várható élettartam, ez pedig az egyén számára a legnagyobb érték. Ugyanakkor gondolnia kell az egyénnek arra is, hogyan tarthatja fenn életszínvonalát nyugdíjba vonulása után is. Az embereknek meg kell tervezniük, hogyan „finanszírozzák” magukat öregkorukban” – mondta Werner Zedelius, az Allianz igazgatósági tagja, aki az Allianz Csoporton belül a fejlődő piacok demográfiai fejlődésével kapcsolatos tevékenységekért felelős.

Egyes CEE-országok bizonyos mértékben már tettek lépéseket a társadalomban bekövetkező változásokra reagálva. Az elmúlt másfél évtizedben végrehajtott nyugdíjreformok már figyelembe vették a demográfiai változásokat. Ennek eredményeként a folyamatosan fizetendő nyugdíjjárulék rendszere veszített fontosságából, a nyugdíjalapokon keresztül finanszírozott megoldások pedig egyre inkább előtérbe kerülnek.

Az Allianz Global Investors legfrissebb felmérése szerint a 11 vizsgált CEE országból nyolcban bevezették az új, előre meghatározott befizetésen alapuló, kötelező jellegű egyéni nyugdíjalapot. Ezek az alapok tőkefinanszírozott megoldást kínálnak, a nyugdíjba vonulás második alappilléreként értelmezhetőek – külső nyugdíjalapok kezelik a befizetéseket és nincsenek összefüggésben munkaköri besorolásokkal.

 

"Várakozásaink szerint a CEE-országokban a nyugdíjpiacok évente 18%-os mértékben nőnek 2015-ig, ami a jelenlegi 51 milliárd eurós összesített tőkeszint 245 milliárd euróra történő növelésének felel meg” – mondta Brigitte Miksa, az Allianz Global Investors nemzetközi nyugdíjdivíziójának vezetője. A legnagyobb piac Lengyelország, a CEE-országok piacának 60%-át teszi ki. 2015-re a várakozások szerint Lengyelország, Magyarország, és a Cseh Köztársaság teszi majd ki a piaci volumen 80%-át, annak dacára, hogy a népességnek csak 55%-a él ezen országokban.

 

“A tőkefinanszírozáson alapuló, kötelező jellegű nyugdíjalapok bevezetésével a CEE-országok a közfinanszírozás szempontjából is biztosították nyugdíjrendszereik fenntarthatóságát, és a nyugdíjasok jövedelmének diverzifikálása tekintetében számos nyugat-európai országot megelőztek már” – mondta Brigitte Miksa.

A kötelező, egyéni nyugdíjszámlák bevezetésekor a CEE-országok különböző vagyoni kategóriákban mennyiségi korlátozásokat alkalmaztak, és szabályozási céllal számos országban korlátozzák a tőkejellegű és külföldi vagyontárgyakat. Emellett sok ország megköveteli a relatív, illetve abszolút megtérülési garanciákat, ami szintén korlátozza a tőkejellegű befektetések mértékét.

 

“A CEE-országok kormányainak mérlegelniük kell, hogy fejlesszék országaikban a tőkepiacokat, és hogy megteremtsék a befektetői kedvet a hatékonyan működő nyugdíjalapok tekintetében” – mondta Brigitte Miksa. A jelentésben külön kitérnek a CEE-országokban megfigyelhető trendre, miszerint egyre népszerűbbek lesznek az egész élettartamra vonatkozó összetettebb befektetési stratégiák, melyek célja a tőkeallokáció és az egyén kockázati profiljának összhangba hozása - figyelembe véve a biztosított korát -.

 

“Néhány CEE ország már megtette az első lépéseket e stratégia felé azzal, hogy lehetővé tette a szolgáltatóknak, hogy több alapot is kínálhassanak különböző tőkebefektetési, kötvénypiaci és egyéb pénzpiaci instrumentumok ötvözésével” – tette hozzá Brigitte Miksa.

Jótékony árukapcsolás: biztosítás mindenhez jár
Enyhült az olasz nyugdíjreform
50 milliárddal több kell a nyugdíjakra
Nyugdíjbomba Romániában
Ötössel élénkítenék a tőzsdét
Olcsóbban kellene dolgozni - nőnek az adóterhek
Támadás a kormány ellen: fizetne a biztosító?