Óriásit zuhantak a kockázati tőkebefektetések
Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület márciusi végi előzetes adatai szerint a magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati tőke 2009-ben 214 millió euróra esett vissza, a 2008-ban mért 477 millió euróról - derült ki a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A befektetési ügyletek száma a 2008-ban regisztrált 25 ügyletről 12 tranzakcióra csökkent.
Oláh László, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke elmondta: a pénzügyi-gazdasági válság miatt a banki finanszírozás jelentősen visszaszorult, emiatt felértékelődött a térségben a kockázati tőke szerepe. Ez azt jelenti, a hogy a tőkekihelyezés fázisában lévő kockázati alapok válogathatnak a tőkére erősen rászoruló vállalkozások között. Aláhúzta: a magyarországi kockázatitőke-ipar napjainkban több mint 100 cégnél mintegy 10.000 embert foglalkoztat.
Oláh László elmondta: a pénzügyi-gazdasági válság miatt 2009 kiugróan rossz évnek bizonyult a kockázati és magántőke beruházások számára, ez megmutatkozott az átlagos befektetési érték csökkenésében is. Míg 2008-ban az egy vállalkozásba befektetett átlagos magántőke összege 19 millió euró volt, addig tavaly ez az összeg lecsökkent 17,8 millió euróra.
(2007-ben még összesen 491 millió euró magán- és kockázati tőkét ruháztak be Magyarországon, a 26 tranzakció során akkor a befektetett tőke átlagos nagysága 18,9 millió eurót tett ki.)
A kockázati tőke egyesület tapasztalatai alapján a "megatranzakciókat" végrehajtó kivásárlási alapok helyett a nehéz helyzetű cégeket előnyben részesítő alapok, illetve a kisebb méretű kivásárlások lettek népszerűek.
Oláh László elmondta: biztató, hogy hamarosan megkezdik tevékenységüket a magyar piacon is az uniós támogatású Jeremie-alapok, a program magyarországi elindulása kapcsán az életük korai fázisában lévő cégekbe történő tőkebefektetések felfutása várható. Kiemelte: a program keretében az alapkezelők 2013-ig összesen 31,5 milliárd forint értékű unióst forrást helyezhetnek majd ki, melyhez a magánszektorból még mintegy 15 milliárd forintot kívánnak összegyűjteni.
Érdemes befektetni a feltörekvő piacokon
A bankok optimistábbak, mint a vállalatok
Erősödhet a kockázati tőke szerepe
Oláh László, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke elmondta: a pénzügyi-gazdasági válság miatt a banki finanszírozás jelentősen visszaszorult, emiatt felértékelődött a térségben a kockázati tőke szerepe. Ez azt jelenti, a hogy a tőkekihelyezés fázisában lévő kockázati alapok válogathatnak a tőkére erősen rászoruló vállalkozások között. Aláhúzta: a magyarországi kockázatitőke-ipar napjainkban több mint 100 cégnél mintegy 10.000 embert foglalkoztat.
Oláh László elmondta: a pénzügyi-gazdasági válság miatt 2009 kiugróan rossz évnek bizonyult a kockázati és magántőke beruházások számára, ez megmutatkozott az átlagos befektetési érték csökkenésében is. Míg 2008-ban az egy vállalkozásba befektetett átlagos magántőke összege 19 millió euró volt, addig tavaly ez az összeg lecsökkent 17,8 millió euróra.
(2007-ben még összesen 491 millió euró magán- és kockázati tőkét ruháztak be Magyarországon, a 26 tranzakció során akkor a befektetett tőke átlagos nagysága 18,9 millió eurót tett ki.)
A kockázati tőke egyesület tapasztalatai alapján a "megatranzakciókat" végrehajtó kivásárlási alapok helyett a nehéz helyzetű cégeket előnyben részesítő alapok, illetve a kisebb méretű kivásárlások lettek népszerűek.
Oláh László elmondta: biztató, hogy hamarosan megkezdik tevékenységüket a magyar piacon is az uniós támogatású Jeremie-alapok, a program magyarországi elindulása kapcsán az életük korai fázisában lévő cégekbe történő tőkebefektetések felfutása várható. Kiemelte: a program keretében az alapkezelők 2013-ig összesen 31,5 milliárd forint értékű unióst forrást helyezhetnek majd ki, melyhez a magánszektorból még mintegy 15 milliárd forintot kívánnak összegyűjteni.
Érdemes befektetni a feltörekvő piacokon
A bankok optimistábbak, mint a vállalatok
Erősödhet a kockázati tőke szerepe
MTI
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
