Törökország és Oroszország a 2008-as válság után is jelentős gazdasági potenciállal bír: Oroszország rekordot döntött az olajkitermelésben, Törökország pedig sikeresen strukturálta át gazdaságát, mára már európai szintű eredményeket elérve. A két ország gazdasága dinamikus és hosszú távon is rendkívül bíztató lehetőségeket rejt magában, ezért az OTP Alapkezelő két nyíltvégű alapjához, az OTP Orosz és Török Részvény Alapokhoz a két piac részvényeit választotta.
Mindkét alap nyilvános, nyíltvégű, határozatlan futamidejű, folyamatos forgalmazású, így nem kell figyelni a megtakarítások lekötésére és a futamidő lejáratát követő újra befektetésre. Mindemellett még Tartós Befektetési Számlán történő elhelyezésre is kiváló – érvel Gáti László az OTP Alapkezelő marketing és értékesítési igazgatója.
Az OTP Orosz Részvény Alapba elsősorban az orosz és nemzetközi tőzsdéken forgalmazott orosz cégek részvényeiből állítottak össze portfoliót, mint például a Gazprom, a Mechel, a Lukoil, a Tatneft, a Transneft. Az OTP Török Részvény Alap befektetési univerzuma az Isztambuli Tőzsdén forgó 20 leglikvidebb török "blue chip" cég részvénye, illetve kisebb kapitalizációjú, de ígéretes jövő előtt álló cégek részvényei (Bank Asya, Isbank, Turk TeleKom, Turkcell, Tüpras). A török részvénypiacon a legdominánsabb szektor a pénzügyi szektor, de a blue chip részvények között megtalálhatók a holdingcégek, az építőipar, ingatlan-, gyógyszer-, telekommunikációs és energiaszektor képviselői is.
Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézet Oroszország szakértőjének elmondása szerint Oroszországban a gazdasági visszaesés 2008-2009-ben meghaladta a 10 százalékot, amely hamarosan visszatérhet az 1999 és 2008 közötti 7-8 százalékra is. Oroszország a fő exportcikkeknek számító olaj- és gázárak emelkedése mellett annak köszönheti gazdasági növekedését, hogy a korábbiaknál is határozottabban próbálja mérsékelni a külső tényezőktől való függését: magas adószintet folytat az energiaszektorban és viszonylag alacsonyat a gazdaság többi ágazatában, valamint megpróbálja gazdaságát diverzifikálni, az energia ágazatokon túl más iparágakat is fejleszteni.
Törökországot a válság már egy komoly gazdasági reformfolyamat kibontakozása közepette találta, amelyet 2001-ben kezdett el és következetesen vitt végig. Szigorú fiskális politikával jelentősen mérsékelte költségvetési hiányát, 10 százalék alá szorította az inflációt, strukturális reformokat hajtott végre a pénzügyi és a közszférában, továbbá jelentősen növelte az ország gazdaságának termelékenységét.
„Az előrejelzések szerint idén 6 százalékot meghaladóan nő majd az eurázsiai ország GDP-je" – véli Szigetvári Tamás az MTA Világgazdaságkutató intézetének Törökország-szakértője. A hagyományos textilipar mellett a szórakoztató elektronikai, a járműipar, az autóalkatrész- és hajógyártás, valamint az építőipar is dinamikusan fejlődik. A pénzügyi és a bankszektor is komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben, színvonala közelít az európaihoz, emellett az országban komoly infrastrukturális fejlesztések folynak, mind a közlekedésben mind a távközlésben.
Privátbankár