1p
A kormány minden eddiginél erősebb, megfelelő tehát környezet reformok végrehajtásához. Egyes intézkedések nyomán azonban összetűzésbe keveredhet a kormány az önkormányzatokkal
Miközben a kormány jövő évi költségvetési tervei konkretizálódnak, körvonalazódni látszanak a Fidesz középtávú átalakítási törekvései is. A kormány már a választások előtt is meglepő nyíltsággal beszélt a tervezett, sokszor konfliktusosnak ígérkező intézkedésekről, melyekből az első Fidesz-kormányéhoz hasonló, magasabb jövedelmű, aktív csoportoknak kedvező társadalompolitika rajzolódik ki - derül ki a Political Capital elemzéséből.

A kampányban Orbán Viktor sokszor elmondta, hogy az önkormányzatok és az állam közötti munkamegosztás újragondolására törekszik. Ez elsősorban azt jelentheti, hogy a sok szempontból nem megfelelően működő és pazarló ellátórendszerek – egészségügy, oktatás – megreformálásának első lépése az erőteljes centralizáció lenne: a kormány magához vonná ezen területek felügyeletét, majd központilag vezényelné le az átalakításokat. Ez mindenképpen ésszerű törekvésnek tűnik, ha abból indulunk ki, hogy a rendszerváltás óta a kormányzati átalakító törekvések sok esetben buktak meg a helyi érdekek ellenállásán, őrlődtek fel a szétaprózott struktúrán. Az oktatás központosítására ráadásul sok szakértő szerint a sokat emlegetett roma integrációs programok sikeréhez is szükség lehet.

Mivel ez a módosítás végső soron az önkormányzatok hatáskörének és politikai jelentőségének csökkenését is jelentheti, érdekellentétekhez vezethet majd a kormány és a most szinte teljes egészében kormánypárti vezetés alá került önkormányzatok között. Ráadásul az önkormányzatok és maguk az oktatási és egészségügyi intézmények is rendkívül súlyos eladósodottsággal küzdenek (az önkormányzatok adósságállománya a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai szerint 1400 milliárd forintot tesz ki, ami a 2009-es nemzeti össztermék 18 százaléka). Az egészségügyi intézmények adósságállománya a tárca felmérése szerint közel 40 milliárdos. Ha a kormány ezen intézmények adósságait is átvállalja, a konszolidáció nem elhanyagolható terhet jelent a költségvetésnek. Mivel nem lenne automatikusan olcsóbb az állam által működtetett egészségügyi rendszer, az adósságok újratermelődésének megakadályozásának kulcsa az egészségügy vezetői által sűrűn emlegetett "területi és funkcionális integráció" lehet. Ez azonban nem nagyon jelenthet mást, mint intézménybezárásokat és -összevonásokat. Ez pedig látványos politikai csatákat vetít előre az ágazati szereplőkkel is - vélik a Political Capital szakértői.

Segélyezés csökkentése

A segélyezéssel kapcsolatos anomáliák és visszaélések az utóbbi években a politikai közbeszéd fókuszába kerültek, és az LMP-n kívül minden jelenlegi parlamenti párt sürgette már a segélyezés rendszerének megváltoztatását. A gazdasági válság tovább növelte a segélyezettek számát és a velük szembeni társadalmi ellenérzéseket. A segélyezés hatókörének csökkentése, a "munkabérek és a segélyek közti olló szétnyitása" jelenleg vitathatatlanul népszerű törekvésnek tűnik: egy 2009-es kutatás szerint a 15 évnél idősebb magyar válaszadók 76 százaléka egyetért azzal, hogy a legtöbben jogosulatlanul jutnak hozzá a segélyekhez. A segélyezés csökkentésének fiskális előnyei kétségtelenek, és egy ilyen lépés Magyarország befektetői megítélésén is sokat javíthatna. És nem mellesleg: a Fidesz számára a segélyezés mértékének csökkentése a Jobbik gyengítésének és politikai kiüresítésének újabb hatékony eszköze lehet a kettős állampolgárságról szóló törvény, a Trianon-emléknap és az elszámoltatás után.

A segélyezés esetleges átalakítása is a kormány és az önkormányzatok tevékenységének összehangolását igényli azonban, társadalmi hatásai pedig egyelőre beláthatatlanok. A segélyezettek köre az utóbbi időben jelentősen növekedett, jelenleg csaknem 330 ezerre tehető (a munkanélküli járadékban 163 ezer, rendszeres szociális ellátásban 167 ezer ember részesül), a segélyezés hatóköre pedig a háztartásokra vetítve még jelentősebb. A segélyezettek meghatározó része politikailag inaktív, ugyanakkor a társadalmi konfliktusok a segélyezés drasztikus átalakítása esetén semmiképpen nem spórolhatóak meg. Sőt, mivel a segélyezettek jelentős része roma, ezek könnyen további etnikai feszültségek formájában jelentkezhetnek - áll a tanulmányban.

Válságadók

A bankadó utáni további különadók kivetése a kormány számára a bevételszerzés politikailag leginkább fájdalommentes formája lehet – még azzal együtt is, hogy minden szektorban várható bizonyos költségek fogyasztókra való áthárítása. A lépés politikai szempontból azért is jól eladhatónak tűnik, mert jelentős részben külföldi tulajdonban lévő cégeket érint, és a "multiellenes" retorikára jelenleg nagy a lakosság fogadókészsége.

Ezen, átmenetinek szánt lépésekkel a kormány végső soron haladékot ad magának addig, amíg beindul a gazdasági növekedés, illetve beérhetnek a fent is tárgyalt átalakítások részletei. A kormány olyan szektorok megadóztatását kezdeményezte, melyek hatalmas befektetéseket, infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, vagyontárgyuk nem "mozdítható" egyik pillanatról a másikra, így rövid távú "kivonulásuk" szinte lehetetlennek tűnik, és az ezzel való fenyegetőzésnek így kisebb is a nyomatéka. Az azonban komoly kockázatot jelenthet, hogy a potenciális gazdasági szereplők - félve a további szabályozási változások lehetőségétől, az ebben rejlő bizonytalanságtól, és attól, hogy ha "túlzottan sikeresnek" bizonyuló szektorba fektetnek be, különadót kaphatnak a nyakukba - más befektetési célpontot választanak maguknak.

Adócsökkentési tervek

A kormány várhatóan úgy fogja végrehajtani az adócsökkentést, hogy alig lesznek, akik azt megszorításnak fogják érzékelni, azaz sokkal inkább adócsökkentésről és nem adóátrendezésről lesz szó. Az új adórendszernek ettől függetlenül természetesen lesznek vesztesei és nyertesei: relatív károsultjai az alacsony keresetűek lesznek, akik számára érdemi mértékben nem csökken majd az adóteher – mivel a csökkentést a másik oldalon kiüti az adójóváírás megszüntetése –, míg a legnagyobb haszonélvezői a legmagasabb keresetűek lesznek, akiket az adójóváírás eddig sem érintett, de az szja-kulcsuk kevesebb mint a felére csökken. Emiatt komoly politikai támadások érhetik a kormányt minden ellenzéki párt részéről, mondván, hogy csupán a leggazdagabbakat hozzák jobb helyzetbe - olvasható a Political Capital elemzésében.

Privátbankár

Címkék: Cikkek

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Cikkek Megújult a Privátbankár!!
Privátbankár.hu | 2011. november 15. 15:35
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
Cikkek További árfolyamok >>
Privátbankár.hu | 2011. november 9. 10:05
 
Cikkek Skandináviában sincs minden rendben
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 18:02
Folytatódik a dán lejtmenet jövőre is, a skandináv ország gazdasága tovább lassul, egyre nehézkesebb a hitelezés, és tovább csökkennek a lakásárak
Cikkek Papandreu lemondott a népszavazásról
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 16:21
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Cikkek Papandreu nem mond le - még
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 14:05
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
Cikkek A bankokat kérdezi a kormány, mi legyen a devizahitelesekkel
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:50
Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a bankok a kormánnyal, az NGM várja a javaslatokat a szektor szereplőitől. Az már biztos, hogy feltőkésítik az MFB-t
Cikkek Sehol egy biztonságos magyar bank?
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:36
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Cikkek A mauríciuszi devizát a költségvetési tervek gyengítik
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 12:47
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke. Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.   Privátbankár
Cikkek A kormány átvállalja Várpalota devizahitelét - a jó lobbi miatt
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:48
Várpalota polgármesterének lobbitevékenységét a kormány azzal ismeri el, hogy kifizeti a kistérség devizatartozását
Cikkek Kollektív szerződések: már most nyomást gyakorolnak a munkaadók
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:21
A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG