Az OTP csoport az elemzői várakozásokat alul múló 17,18 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly a negyedik negyedévben, így a 2010-es nettó profitja 117,88 milliárd forint lett – közölte a bank pénteken a BÉT honlapján publikált gyorsjelentésében.
A negyedik negyedéves eredményekről Budapesten sajtótájékoztató keretében Bencsik László vezérigazgató -helyettes számolt be. A vezérigazgató-helyettes a BÉT-en közzétett információkkal ellentétben úgy fogalmazott, hogy az eredmények megegyeznek az általuk kalkulált elemzői konszenzussal (12 külföldi illetve magyar elemző cég prognózisai alapján). A csoport szintű eredmények két egyedi tétellel korrigálandók, a számokat ugyanis rontotta egy goodwill leírás illetve a magyarországi bankadó. A konszolidált adózott eredmény a tavalyi évben így tehát 151 milliárd forint, ami 7%-os növekedést jelentene 2009-hez képest, ezt korrigálva az említett két tétellel az eredmény 118 milliárd forint - vagyis a mérleget 30 milliárddal csökkentették ezek a tételek -, ami már 22%-os romlást jelent a bázisévhez képest. A csökkenés főleg a bankadónak köszönhető, ami hozzájárult a vártnál valamivel rosszabb negyedik negyedéves eredményekhez is.
A korrigált bevételi eredmények 436 milliárd forintra rúgtak tavaly, ami 2009-hez képest 6,6%-os növekedést jelent. Ez alapvetően két tétel miatt alakult így. Egyrészt a bevételi marzs csoport szinten javult, közel 2%-kal, ami nem jelentős, de az elmúlt évekhez képest jó eredmény (a javulás főleg a külföldi leánybankok eredményének köszönhető); másrészt sikerült a csoport költséghatékonyságát növelni. Tovább romlott viszont a csoport portfóliója, bár annak mértéke lassult - mondta el Bencsik. A kockázati költségek így is elérték a 273 milliárdos összeget. A 90 napon túl késedelmes hitelállomány 3,9 százalékpontra csökkent tavaly, a 2009-es 5 százalékpont feletti értékről. Jó hír ugyanakkor, hogy a céltartalékok növekedtek mintegy 0,8%-kal, elérve a 8 milliárd forintos szintet. Bencsik emlékeztetett rá, hogy a csoport tőkeellátottsága igen erős, tőkemegfelelési mutatója (IFRS) 17,%%-kal erősödött 2009-hez képest, miközben az OTP Bank egyedi mutatója is hasonló erősödést mutatott.
Költséghatékonyság: sikeres ellensúlyozás
A válságban felerősödött költséghatékonyság számadatai csalóka képet festenek a valós helyzetről, hiszen a működési költségek összességében 1%-kal növekedtek. Ebbe ugyanakkor bele kell számolnunk azt is, hogy azokban az országokban, ahol a csoport működik, magas az infláció - valamint a csoport forintban számolja el eredményeit és tavaly a régiós devizákhoz képest is gyengélkedett a forint. Ha mindezektől a hatásoktól megtisztítjuk a költségeket, az már 4%-os javulást mutat, amit érdemi leépítés nélkül sikerült véghez vinni (nagyobb elbocsátás csak Ukrajnában volt).
Magyarországi teljesítmény: messze még az utolsó "békeév"?
Keserű pirula a bankadó Mint a bankcsoport vezérigazgató-helyettese elmondta az ország és az OTP megítélése együtt mozog, ha Magyarország kockázati felára nő, a befektetők az OTP-vel kapcsolatban is bizalmatlanok lesznek. Így, ha a bizalmat erősíti a bankadó kivezetésének elhalasztása, mert az stabilizálja az államháztartás és fenntartható pályára állítja a költségvetést, az az OTP-nek is érdeke. Ugyanakkor Bencsik utalt a kockázatokra is, mint elmondta, a bank jövedelmezőségének romlása hatással lesz a hitelezési aktivitásra is. Ha pedig a vállalati szektor nehezen jut hitelhez, az rányomhatja a bélyegét a növekedési kilátásokra is. "Nyilván ezt is számba vették a kormány tagjai, mikor az adóról döntöttek" - mondta Bencsik, aki nem kívánta érdemben kommentálni a bankadó meghosszabbítását. |
A hitelfolyósításokat tekintve az OTP Bank a versenytársakéhoz képest jelentősen nagyobb aktivitással zárta a 2010-es évet. A jelzáloghitelek piacán a 2009-es 64 milliárd után 2010-ben 103 milliárd forint hitelkihelyezést hajtott végre a bank, kézben tartva a piac közel harmadát. Az állományon belül az euró alapú hitelek aránya pedig a 27 milliárd forintos értékről 11 milliárdra csökkent. Piaci részesedés tekintetében ennél is jobb eredményt ért el a bank a személyi kölcsönök terén, ahol 42%-ról 49%-ra tornázta fel részesedését, igaz a folyósított hitel összege némileg csökkent 2009-hez képest.
A szektor más szereplőihez képest a bank jól teljesített a vállalati hitelek piacán is, ahol helyzete annyira nem domináns, mint a lakossági üzletágban. Így is igaz, hogy az OTP nélkül 7%-kal csökkent volna a vállalati hitelkihelyezés, a bank tehát tovább tudta aktivizálni tevékenységét, elsősorban a kkv-k irányába. Mint Bencsik elmondta, ez kimondottan cél is volt, az üzletpolitikájuk egyik fontos stratégiai pontja a hazai mikro- és kisvállalkozások hitelhez juttatása a szigorú feltételek között is. A biztató részadatok ellenére az összkép korántsem ad okot az örömre, a hazai bankcsoport ugyanis tavaly 18 milliárd forinttal kevesebb hitelt tudott kihelyezni, mint az azt megelőző évben.
Magyar kilátások: finanszírozható lesz az ország a piacokról
Bencsik László röviden kommentálta a héten bejelentett Szél Kálmán Tervet is. Az OTP szerint a terv hangsúlyai helyesek, a kormány jól látja, mely problémás területeket kell meg rendbe hozni. A bank elemzői nem tartják elnagyoltnak a kormányzati várakozásokat, egyedül a GDP-növekedést prognosztizálják 3-3,5% körülre, ami kicsit pesszimistább, mint a kabinet által várt 4-6%-os bővülés. Ugyanakkor a bank elemzői csapata jobb hiányadattal számol, mint a kormány. Bencsik szerint az államadósság kezelése és az újraelosztás mértékének leszorítása nagyon fontos, és reális esély van rá, hogy a Széll Kálmán Tervvel a megfogalmazott célok elérhetőek legyenek. Bencsik szerint a terv elegendő lesz ahhoz, hogy a következő években az ország a piacokról finanszírozható legyen.
A keleti szél most sokat segített
A külföldi leánybankok közül főleg az orosz és ukrán piacon erősödtek az OTP Csoport pozíciói. Az OTP Bank Oroszország 2009-ben is termelt profitot, 3,1 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, a 2010-es adatok azonban ennél sokkal nagyobb növekedést mutatnak, 20,5 milliárdot ért el az orosz leány. Az árfolyamszűrt bruttó hitelállomány pedig 24,2%-ra emelkedett a 2009-es -1,4%-ról. A javulás leginkább az igen aktív fogyasztási hitelezésnek köszönhető, a portfólióban 60%-os növekedési ütemet találunk a tavalyi évre, ami kiemelkedően jó eredmény - a csoportnál nem is számítanak arra, hogy ez a tendencia megtorpanna. A bevételi marzs pedig 16% fölötti volt.
Az orosz leány erős pozícióit jól mutatja, hogy az áruhitelek piacán az OTP a második az országban (20%-os részesedéssel), míg például a hitelkártyapiacon a 4. legerősebb piaci szereplő.
Az ukrán "testvér" hasonlóan jól teljesített tavaly, amihez hozzájárult az is, hogy Ukrajnában a 2009-es mélypont után masszív növekedésnek indult a gazdaság és megindult a belső fogyasztás. Meglátszik ez az adózott eredményekben is, a 2009-es 43,6 milliárdos veszteségét az OTP Bank Ukrajna tavaly szépen ledolgozta, 8,9 milliárdos bevétellel zárta végül az évet. Az OTP Bank Ukrajnának ez évben a fogyasztási hitelek bevezetése adhat újabb lendületet, amelyet a bankcsoport az orosz piacon már sikerre vitt modell alapján fog bevezetni. Mint említettük, a csoport szintű nyereségben meghatározó volt a külföldi leánybankok teljesítménye, főleg a két keleti tag jó teljesítménye miatt.
Bencsik elmondta, hogy tereznek osztalékfizetést, annak mértéke viszont szerény lesz. A csoport jövőbeni várakozásairól szűk szavúan nyilatkozott a menedzsment, amit a még mindig kiszámíthatatlan gazdasági környezettel indokoltak. Csoport szinten növekvő, de így is alacsony szintű hitelkihelyezést várnak, és a bevételi marzs szelíd növekedését. Annyi bizonyos, hogy a következő évben az OTP Csoport még messze lesz az utolsó, válság előtti békeévtől.
Privátbankár - Zsiborás Gergő