Parlamenti felügyelet alatt marad a Közbeszerzések Tanácsa

Az új közbeszerzési törvényjavaslat korábbi változata a kormány alá rendelte volna a Közbeszerzések Tanácsát, és így a Közbeszerzési Döntőbizottságot is, de a kormány honlapján megjelent változat az Országgyűlés felügyelete alatt hagyja a tanácsot és a döntőbizottságot.

A javaslat 239 paragrafusból áll, ez kétharmada a jelenlegi törvénynek. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ), mint a beruházások kapcsán erősen érintett szervezet, többször kinyilvánította, hogy keretjellegű, áttekinthető törvényt szeretne.

Kemény Péter a FŐBER Zrt. vezérigazgatója, aki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége képviseletében tagja a Közbeszerzési Tanácsnak, az MTI-nek elmondta, hogy a másfél hónapja még csak 130 paragrafusból álló törvényjavaslat az uniós jogszabályok bedolgozásával duzzadt fel. Ennek ellenére megfelel a keretjellegnek, és várhatóan egy ideig nem kell módosítani.

A keretjelleg miatt nem szerepelnek a javaslatban például a fizetési szabályok, vagy a lánctartozással összefüggő előírások.

A vezérigazgató kiemelte azt a jellegzetességét a javaslatnak, hogy a formáknak kevésbé tulajdonít jelentőséget, és szélesebb körben lehet egyszerű eljárást alkalmazni, olyannyira, hogy az ajánlatkérő maga határozhatja meg a közbeszerzés játékszabályait. Ennek azonban keretet szabnak az uniós szabályok.

Előnyös lesz az ajánlattevő vállalkozóknak az, hogy nem kell minden okmányt közjegyzővel hitelesíttetni, illetve az elektronikus nyilvántartásokból elérhető adatokról elég nyilatkozni, nem kell ezeket papíron beszerezni.

Kemény Péter három olyan momentumot emelt ki, amelyre sem a mai törvény, sem a javaslat nem ad megoldást. Továbbra is úgy határozhatja meg az ajánlatkérő az ajánlattevő személyes feltételeit, hogy annak csak a kívánt cég tudjon eleget tenni. Az értékelési szempontokat is a saját szája íze szerint állíthatja össze az ajánlatkérő, illetve a vesztes továbbra is elhúzhatja - jogorvoslattal - a közbeszerzést.

MTI