Mintegy 300 magyar zsidó közéleti személyiség írta alá azt a petíciót, amelyben szolidaritást vállalnak az izraeli-palesztin konfliktus minden érintettjével, elhatárolódnak a Netanjahu-kormány gázai politikájától, és az ezt támogató magyar zsidó véleményformálóktól.
„Nem a mi nevünkben”
A petícióban, amely teljes terjedelmében itt érhető el, és amelyről elsőként a Mérce számolt be, azt írják: „Mi, magyar zsidó emberek, e levél aláírói, szolidaritásunkat fejezzük ki az izraeli-palesztin konfliktus minden érintettjével: az október 7-i támadás zsidó áldozataival és a Gázában ártatlanul elhunyt palesztin áldozatokkal éppúgy, mint a jelenleg is szenvedő zsidó túszokkal és gázai lakosokkal.”
Fotó: MTI/AP/Dzsehad as-Srafi
Hozzáteszik: sokfajta módon kötődnek zsidó gyökereikhez, de egyaránt szeretik Magyarországot és a magyar zsidó hagyományt. És egyvalamiben egyetértenek:
„A jelenlegi izraeli kormány és a magyarországi közbeszédben meghatározó hangú hazai zsidó szervezetek, véleményformálók egyoldalú, szélsőséges megnyilvánulásai nem képviselik a véleményünket. Azért kérünk szót, hogy kifejezzük: ezek a meghatározó szereplők nem a mi nevünkben cselekednek, nem a mi nevünkben beszélnek.”
Hozzáteszik: „látjuk az izraeli családokat, akik lassan két éve várják túszként elhurcolt szeretteik hazatérését. Látjuk a gázai százezreket, akik hónapok brutális pusztítása után már egy tudatos kiéheztetéstől is szenvednek. Tudjuk, hogy minden oldalon emberek élnek, akik ugyanarra vágynak: biztonságra, szabadságra, méltóságra.”
A petíció aláírói aggódva figyelik, hogy „Magyarországon betiltják a tűzszünetért és békéért kiálló tüntetéseket. Hogy semmibe veszik a legnagyobb nemzetközi jogvédő szervezetek szakmai véleményét. Hogy folyamatosan támadják az ezeket közlő független magyar sajtót. Hogy Netanjahu meghívásáért Magyarország még a Nemzetközi Büntetőbíróságból is kilépett.”
Kitérnek arra is, hogy „alig van itthon olyan platform vagy intézmény, amelyik fel merné vállalni a témával kapcsolatos vitákat és árnyalt eszmecserét. Sőt, az utóbbi hónapokban aktívan mondják vissza olyan zsidó szereplők meghívásait, akik nem a szélsőséges izraeli kormány álláspontját képviselik.”
Az aláírók visszautasítják, hogy „a hazai közbeszéd csak a legszélsőségesebb hangokat erősíti fel, és rajtuk keresztül démonizálja a “másik” oldalt.
„Egy videófelvételen mutogatott ciszjordániai zsidó telepes embertelen mondata nem képviseli sem a világ zsidóságát, sem Izrael teljes népét. Egy zsidókra halált kiáltó tüntetőt mutató videó sem képviseli a palesztinokkal szolidáris széles, békés tömegeket. Netanjahu nem egyenlő a világ, sőt még Izrael zsidóságával sem. A Hamasz nem egyenlő a palesztin emberekkel. Igenis lehetünk egyszerre zsidó- és palesztinpártiak,” hívják fel a figyelmet.
„A mindenkori izraeli kormány cselekedeteit kritizálni nem egyenlő az antiszemitizmussal – hanem demokratikus érték és érdek. Megkülönböztetett aggodalommal figyeljük, ahogy a hazai véleményformálók az Izrael-kritikát és az antiszemitizmust összemossák, és ezzel (akár a szándékuk ellenére) hozzájárulnak az antiszemitizmus növekedéséhez”, figyelmeztetnek.
„A magyar zsidó történelemből tudjuk, hogy mi a hallgatás ára. Ezért mi nem hallgatunk. Felszólalunk a békéért, az igazságosságért, az izraeliek és palesztinok emberi jogaiért. Egy olyan hazai közbeszédért, amelyben nem a szélsőségek, hanem az árnyalt viták, a szolidaritás és az emberség kapnak hangot”, írják.
Egyúttal arra kérik „zsidó és nem zsidó magyar honfitársainkat”, hogy csatlakozzanak aláírásukkal a levélhez, „ha hisznek abban, hogy minden élet egyformán értékes.”
A petíció aláírói között számos ismert közszereplő található, köztük Máté Gábor magyar-kanadai orvos és író, Karsai László holokauszttörténész, Novák Attila zsidóságkutató, Eörsi László történész, Nyáry Luca író, Závada Péter író, Király Júlia közgazdász, Mérő Vera író, jogvédő, Vágvölgyi B. András író, filmrendező, Veiszer Alinda újságíró, Vásárhelyi Mária szociológus, Fliegauf Bence filmrendező, Steiner Kristóf író, vegán szakács, Dés András és Dés László előadóművészek, valamint Jámbor András újságíró és politikus.
Izraelben is egyre többen emelik fel a szavukat
Néhány hete Izraelben közös levélben követelt „bénító szankciókat” saját országával szemben 31 közismert izraeli közszereplő, köztük művészek, tudósok és egyéb értelmiségiek. „Mi, az országunk és palesztin szomszédaink békés jövője mellett elkötelezett izraeliek, óriási szégyenkezéssel, dühvel és fájdalommal írjuk mindezt”, fogalmaztak.
„Országunk halálra éhezteti a gázai embereket, és azt fontolgatja, hogy erővel távolítja el palesztinok millióit az övezetből. A nemzetközi közösségnek bénító szankciókat kell kivetnie Izraelre, amíg nem fejezi be ezt a brutális hadjáratot és nem valósít meg állandó tűzszünetet”, írták a The Guardianban megjelent levelükben.
Két izraeli emberi jogi szervezet, a B’Tselem és a Physicians for Human Rights Israel a közelmúltban népirtással vádolta meg az izraeli kormányt, amely továbbra is tagadja a vádakat.
Május végén pedig az izraeli egyetemek és főiskolák mintegy 1300 tudósa levelet küldött az izraeli akadémiai rendszer vezetőinek. Ebben arra szólították fel őket, hogy „mozgósítsák az izraeli akadémiai világ teljes súlyát a gázai izraeli háború megállítására”.
„Ez a háborús bűnök, sőt az emberiség elleni bűnök borzalmas litániája, mindez a saját hibánkból” – olvasható a levélben. Hozzáteszik: „Nem állíthatjuk, hogy nem tudtunk róla. Túl sokáig hallgattunk.”
