A kisebbségi vezető hozzátette: a Dunántúl legnagyobb városában mintegy tízezer roma él, kilencven százalékuk a keleti városrészben, így a lakhatási körülmények javítását, közösségi épületek, terek, szolgáltató házak, s egyebek mellett kereskedelmi egységek felújítását célzó, következő években megvalósuló beruházások jelentősen javítanának életkörülményeiken. Ezért is fontos, hogy az előkészítésben romaszervezetek is részt vegyenek. Kosztics István utalt rá, hogy a program szükségességét indokolja az a tény is, hogy Pécs keleti része a város más területeihez képest jobban megsínylette az 1980-as, 1990-es években végbement, főként a bányák bezárásával összefüggő gazdasági visszaesést. Ennek eredménye az átlagnál magasabb munkanélküliség, az erősödő szociális probléma lett.
A cigány önkormányzat elnöke tájékoztatóján szólt arról is, hogy a romák szeretnének aktív szerepet vállalni a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program előkészítésében, rendezvények lebonyolításában annak érdekében, hogy azon a cigány kisebbség is bemutathassa értékeit. Kosztics István egyúttal sajnálkozását fejezte ki, hogy a kulturális tárca nem támogatta egy, a Zsolnay kulturális negyedben kialakítandó tízezer négyzetméteres cigány kulturális központ tervét. Úgy vélte: ha ez nem is valósul meg, fellépéseikhez 2-300 négyzetméteres intézményre mindenképpen szükségük lenne.
A kisebbségi vezető végül bírálta a kormánynak a szociális segélyek csökkentésére irányuló terveit. Azt mondta, nem érti, miért sajnálják azt a kevés pénzt a rászorulóktól akkor, amikor például országgyűlési képviselők havonta több százezer forintos juttatást kapnak, mellyel nem is kell elszámolniuk. Úgy vélte: megszorítás helyett állandó, becsületes munkát kell adni az embereknek, segítve saját maguk és családjuk egzisztenciájának megteremtését.
Segélyezés helyett legyen közmunka
Segélyt csak munkáért: támogatók az MSZP-ben is
Közmunka: önkényes jogalkotás
Beszélni akarnak a cigányok
Népszavazás lehet a segélyezésről
MTI