Pékáruk: indokolatlan a drágulás mértéke?

A MAGOSZ szerint nem a lehetetlen helyzetbe került gazdákon múlik a pékáruk árának emelkedése, hanem azokon a piaci szereplőkön, akik az extraprofitot hajhásszák

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) mai sajtótájékoztatóján Jakab István elnök a gabonaárak alakulásáról számolt be. Az augusztus eleji melegebb időjárásnak köszönhetően a hónap első hetében lényegében befejeződtek az aratási munkálatok az országban. A MAGOSZ adatai szerint 1 millió 50 ezer hektárnyi területből 80 ezer hektáron nem tudták elvégezni a őszi búza betakarítását, ez 30 ezer hektárral több mint amit a szaktárca számai mutatnak.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által korábban becsültnél gyengébb, országosan hektáronként 3,7 tonnás termésátlaggal - így mintegy 3,5 millió tonna őszi búzát - takarítottak be, ami a tavalyi eredménynél csaknem 20 százalékkal alacsonyabb. Jakab István szerint a 3,7 tonnás hektáronkénti hozam nagyon alacsony, de hozzáfűzte, sajnos megegyezik a MAGOSZ aratás előtti prognózisaival. "Az aratás előtt 4,4-5 tonnás hozamokról halottunk" - utalt az elnök a piaci szereplőkre, akik szerinte ezzel a fajta kommunikációval csak az árak letörésén mesterkedtek.

A szaktárca állásfoglalása szerint az alacsony hozam főleg a kedvezőtlen időjárás számlájára írható, Jakab István azonban ennél is tovább ment. Szerinte a vízgazdálkodással összefüggő állami feladatokat az elmúlt 8 évben teljesen elhanyagolták, ez ugyan az aszály idején (például tavaly) nem volt érzékelhető, de most a lehullott csapadék hatalmas mennyisége miatt nagy árat fizetnek a gazdák. A földeken ugyanis áll a víz, és nem tudják a megfelelő infrastruktúra hiányában elvezetni azt onnan, ráadásul a meglazult talajra a munkagépek sem tudnak felmenni. Jakab István szerint a "hozamkiesés értékének 10%-ából meg lehetett volna oldani a vízgazdálkodás finanszírozását" és az idei hozamok is sokkal jobban alakultak volna ebben az esetben, a veszteség a mostaninak csak a töredéke lett volna a MAGOSZ szerint.

A támogatáson spórolnának Kitekintő Az agrártámogatások átalakítását is felvetette a költségvetési helyzet javítása érdekében az egyik osztrák kormánypárt, koalíciós partnere ellenzi az elképzelést - számolt be róla a távirati iroda. Andreas Schieder pénzügyminisztériumi államtitkár egy hét végi nyilatkozatából kiderült, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) megtakarítási lehetőséget lát az osztrák mezőgazdasági támogatások. Mint arról a hétfői osztrák lapok beszámoltak, az SPÖ a nagy földtulajdonosok - a politikus szóhasználatában "földbirtokosok" - és az alapítványi tulajdonú gazdaságok juttatásait csökkentené, leépítené a párhuzamos támogatásokat, növelné ellenben a kisebb gazdaságok által igénybe vehető támogatási lehetőségeket. Ausztria jelenleg a hazai össztermékének mintegy öt százalékával egyenlő összeget költ az agrártámogatásokra. Schieder nem nevezett meg összeget, a Wifo osztrák gazdaságkutató intézet szerint ugyanakkor egymilliárd euró megtakarítási lehetőség rejlik a támogatási rendszerben.

Jakab István szerint most a legsürgetőbb feladat az elárasztott vagy belvíz által sújtott területeken a vizek leemelése, hiszen, "ha ez nem történik meg egy héten belül, nem lehet nekikezdeni az őszi kalászosok elvetésének". A víztelenítés megszervezésében és gyors lebonyolításában hatalmas a felelőssége az állami szerveknek és a megfelelő vízgazdálkodási szervezeteknek, akárcsak a helyi önkormányzatoknak - tette hozzá Jakab István.

Az alacsony hektáronkénti hozam ellenére őszi búzából jut bőven exportra is, hiszen a megtermelt 3,5 millió tonnából mintegy 1,2 millióból fedezni lehet az ország humán szükségleteit. A minőséggel kapcsolatos kritikákat Jakab szintén a piaci szereplők árletörő tevékenységeként értékelte, mint elmondta, nincs ugyanis egységes magyar vagy uniós minősítési rendszer, amelyre hivatkozni lehetne - annyit viszont biztosan tudhatunk a VM eddigi vizsgálatai alapján, hogy a learatott búza 60-70 százaléka malmi minőségű, így 30-40 százalékot tesz ki a takarmányminőség.

Arról, hogy a molnárok a korábbi 52-55 forintról eddig 65-70 forintra emelték a liszt kilóját, és ezt a 20-30 százalékos áremelést heteken belül újabb, hasonló mértékű drágulás követheti, Jakab annyit mondott: ebben a gazdák felelőssége egyenlő a nullával. Korábban is utalt rá a sajtótájékoztatón, hogy a piaci szereplők több fronton is az árak letöréséért küzdöttek, alacsonyabb árakra spekuláltak a kereskedők is. Mint mondta, "ilyen mértékű áremelés nem indokolt, a hisztériakeltés pedig teljesen felesleges". Ennek ellenére a MAGOSZ elnöke nem kívánt arról nyilatkozni, mekkora áremelést tudnának elfogadni - amivel a gazdálkodók is jól járhatnának. Azt viszont fontosnak tartotta kiemelni, hogy jelenleg a gazdálkodási láncban minden kockázat a termelőkre hárul, a piac további szereplői ebben nem osztoznak a sokszor lehetetlen helyzetbe kerülő gazdákkal. Szerinte, ha a gazdálkodók 45 forintos tonnánkénti áron tudnák értékesíteni a gabonát, akkor nem keletkezne veszteségük.

Jakab elmondta, hogy a sütőipari termékek árában közel 22-25%-ot tesz ki a liszt ára, már ebből is látszik szerinte, hogy nem a gabonaárak emelkedése okozza a drasztikus drágulást. Jelzés értékű - fűzte hozzá -, hogy 1 tonna liszt ára 70 ezer forint, miközben egy 250 forintos, 1 kilós kenyérhez mindössze 70-80 deka lisztet használnak fel. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 300 forintos kenyérár nem a gazdákon múlik, "hanem azokon, akik extraprofitot akarnak".

"Tavaly az aszály sújtotta az ágazatot, idén a rengeteg csapadék és a belvíz - az Alföld nagyon nehéz helyzetbe került emiatt -, még egy ilyen évet nem fognak tudni kibírni a termelők. A kereskedők viszont ezt kihasználva még inkább nyomott áron sok gazdától a >>kombájn mellől<< vették meg a gabonát, mert a gazdálkodóknak már a tárolásra se futotta, más lehetőségük pedig nem volt". Jakab szerint jelzés értékű, hogy miközben az EU-ban és ideheza is csökkent a megtermelt gabona mennyisége, mégis maradnak a nyomott felvásárlási árak.

Privátbankár - Zsiborás Gergő