.jpg)
Az EKB csütörtökön példátlanul magas, háromjegyű milliárdos összeget von ki az európai bankrendszerből, mindent megtesz viszont az emiatt aggódó pénzügyi ágazat megnyugtatása érdekében. Az EKB csütörtökön példátlanul magas, háromjegyű milliárdos összeget von ki az európai bankrendszerből, mindent megtesz viszont az emiatt aggódó pénzügyi ágazat megnyugtatása érdekében.
A hitelforrások megőrzése érdekében az EKB továbbra is 1,0 százalékos kamatozású kincstárjegyekkel áll a bankok rendelkezésére, de már csak legfeljebb három hónapos lejárattal. Hosszabb lejáratú kötvények kibocsátásától saját rugalmassága és a piaci stabilitás megőrzése érdekében tartózkodik az EKB. Rövidebb határidejű kötvények kibocsátása viszont egyéb likviditási források felé terelné a bankokat.
A 3 hónapos kötvények iránti kereslet így az euróövezeti pénzügyi rendszer egészségi fokmérőjévé vált. "Az aukción részt vevő bankok azt árulják el, hogy a tőkepiacon nehezen jutnak forráshoz" - mondta Luca Cazzulani, az UniCredit szakértője. Az EKB kondíciói ugyanis rosszabbak a piaci kondícióknál.
A Financial Times keddi beszámolója szerint elsősorban spanyol bankok szorgalmazzák az egy éves tenderek újraindítását a likviditási problémák áthidalására. A lap idéz is egy spanyol bankárt, aki abszurdnak nevezi az EKB magatartását. "Minden jegybanknak gondoskodnia kell a likviditásról, az EKB azonban nem ezt a politikát követi" - mondta a bankszakember. A spanyol bankoknak manapság különösen nehéz hitelhez jutniuk a tőkepiacon. Ez leginkább a spanyol takarékpénztáraknak okoz komoly nehézséget.
A pénzügyi krízis idején az EKB és más jegybankok több alkalommal is hatalmas összegeket juttattak a bankrendszerbe, mivel az egymás iránti bizalmatlanság miatt a bankok közötti hitelezés gyakorlatilag megszűnt, és csak így lehetett elkerülni a hitelforrások elapadását.
2009 végén a jegybankok már úgy látták, hogy sikerült túljutni a pénzügyi krízis csúcspontján, ezért az expanzív politika korlátozása mellett döntöttek, és hosszabb, egy éves lejáratú kötvények korlátlan kibocsátásával már nem növelték tovább a pénzügyi rendszer likviditását.
Azóta azonban Görögország és néhány más euróövezeti tagállam adósságtörlesztési problémái miatt ismét súlyosbodni kezdett a likviditási helyzet, és a spanyol, portugál bankok is egyre nehezebben jutnak forrásokhoz.
.jpg)
| Meghosszabbíthatja Magyarország a banki likviditástámogatási programot Engedélyezte az Európai Bizottság kedden a magyar banki likviditástámogatási program meghosszabbítását ez év végéig. A program szerint a gazdaságnak nyújtott hitelezés támogatása érdekében a kormány "maximális futamidejű, nem alárendelt és nem strukturált kölcsönök formájában" likviditást biztosíthat a támogatható pénzügyi intézmények számára. Brüsszel szerint a program "összhangban van az EU állami támogatási szabályaival, mivel arányos, célirányos, időtartama és alkalmazási köre tekintetében korlátozott, illetve magasabb díjak mellett biztosít likviditást". Hozzájárult a bizottság az írországi, spanyolországi és dániai bankoknak nyújtott nemzeti kezességvállalási programok meghosszabbításához is. |
A 3 hónapos kötvények iránti kereslet így az euróövezeti pénzügyi rendszer egészségi fokmérőjévé vált. "Az aukción részt vevő bankok azt árulják el, hogy a tőkepiacon nehezen jutnak forráshoz" - mondta Luca Cazzulani, az UniCredit szakértője. Az EKB kondíciói ugyanis rosszabbak a piaci kondícióknál.
A Financial Times keddi beszámolója szerint elsősorban spanyol bankok szorgalmazzák az egy éves tenderek újraindítását a likviditási problémák áthidalására. A lap idéz is egy spanyol bankárt, aki abszurdnak nevezi az EKB magatartását. "Minden jegybanknak gondoskodnia kell a likviditásról, az EKB azonban nem ezt a politikát követi" - mondta a bankszakember. A spanyol bankoknak manapság különösen nehéz hitelhez jutniuk a tőkepiacon. Ez leginkább a spanyol takarékpénztáraknak okoz komoly nehézséget.
A pénzügyi krízis idején az EKB és más jegybankok több alkalommal is hatalmas összegeket juttattak a bankrendszerbe, mivel az egymás iránti bizalmatlanság miatt a bankok közötti hitelezés gyakorlatilag megszűnt, és csak így lehetett elkerülni a hitelforrások elapadását.
2009 végén a jegybankok már úgy látták, hogy sikerült túljutni a pénzügyi krízis csúcspontján, ezért az expanzív politika korlátozása mellett döntöttek, és hosszabb, egy éves lejáratú kötvények korlátlan kibocsátásával már nem növelték tovább a pénzügyi rendszer likviditását.
Azóta azonban Görögország és néhány más euróövezeti tagállam adósságtörlesztési problémái miatt ismét súlyosbodni kezdett a likviditási helyzet, és a spanyol, portugál bankok is egyre nehezebben jutnak forrásokhoz.
MTI
A Nyugatnak fokoznia kell az orosz halászati ipar elleni szankciókat – jelentette ki Karel Burger Dirven, Ukrajna tiszteletbeli konzulja a Holland Királyságban. 
