Pénztári reálhozamok kifizetése: lesz, aki hoppon marad

A magán-nyugdíjpénztári tagok többségének lesz reálhozama vagy tagi kiegészítése, bár konkrét számokról és összegekről még korai lenne beszélni - nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában Binder István, a PSZÁF szóvivője.

Binder István a műsorban elmondta: a négy, határozatban kötelezett magánnyugdíjpénztár közül egy már visszafizette a tagoknak a bizonyos indokolatlan kifizetések miatt visszajáró összegeket (a PSZÁF tegnap állapított meg helytelen eljárásrendet 4 piaci szereplőnél), egy másik pedig hasonló lépésre készül. Többen viszont vitatják a PSZÁF-határozat jogosságát, az OTP kasszája például bírósági felülvizsgálatot kért.
Az állami nyugdíjrendszerbe átlépőknek a nyár folyamán meg kell tudniuk, volt-e reálhozamuk kötelező magánnyugdíjpénztárukban, s ha igen, az összeget augusztus 31-ig utalják vissza  a számukra a pénztárak. A devizahitelesek megsegítésére kialakított csomagot a PSZÁF is jónak tartja.

Augusztus végéig fizetnek a pénztárak

A kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetéséhez kapcsolódó hozamkifizetések miért úgy történnek majd, hogy a volt nyugdíjpénztári pénzeket előbb átutalják az állami alapba, utána számolják ki a tagok hozamát, majd ezt az összeget visszautalják a magánpénztáraknak, akik fizetnek a tagok felé? Miért kell ezt a kört az állami alap felé megfutni? - kérdezte a Közbeszéd.

Ön a reálhozam miatt lépett vissza az állami rendszerbe?
	Egyértelműen igen.
	Részben, főleg azért, mert ez volt a kisebbik rossz.
	Részben, főleg azért, mert az államban jobban bízom.
	Nem léptem volna át, kényszerhelyzetnek éreztem a "szabad választást".

Látszólag bonyolult ez a lépéssorozat, viszont az eredeti szándékhoz képest átláthatóbb és világosabb – reagált Binder István. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a pénztárak maguk készítenek ütemtervet, azokat a PSZÁF jóváhagyja, majd ennek alapján történik a kifizetés. Ezzel viszont azt lett volna a gond, hogyha a pénztárak esetleg eltérő ütemterveket nyújtottak volna be és így eltérő időpontokra számították volna az eszközök hozamát, akkor ezek alapján igencsak eltérő eredmények születtek volna.

A jogalkotó végül egységes határidő megszabásáról döntött, mégpedig úgy, hogy történjen meg a teljes vagyonátadás és a maradékot kérjék vissza a pénztárak.

A konkrét menterend pedig úgy néz ki, hogy a pénztárak június tizenkettedikéig kötelesek - május 31-i fordulónappal – az állami alapba átutalni a teljes átlépő magánpénztári vagyont. Ezt követően július huszadikáig kell kiszámítaniuk a reálhozamot, ezt követően ezt a pénzt az állami alaptól visszaigényelniük és végül augusztus 31-ig visszautalniuk a hozamra jogosult tagok számára – hangzott az interjúban.

A többségnek lesz reálhozama - a PSZÁF ellenőriz

Az ellenzéki MSZP azt mondta: kiderült, hamis vád volt, miszerint a magánnyugdíjpénztárak ellopták volna az emberek vagyonát, mivel a háromezer milliárd forintos vagyontömegből nagyjából háromszáz milliárd forintos hozamot termelt ki a rendszer. Ezzel egyetért a PSZÁF?- kérdezte a Közbeszéd.

Hozamadatokat még nehéz lenne mondani, hiszen csak most teljesültek azok a tőzsdei záróárak, amelyeket május harmincegyedikével lehetett értékelni. Az ügyben résztvevők pedig nagyon sok számot mondanak – érvelt Binder István. Az viszont elmondható, hogy a tagok döntő többsége nagy valószínűséggel kap majd reálhozamot vagy tagdíj kiegészítést, de kétségkívül lesznek olyan tagok is, akik nem kapnak.

Árgus szemekkel figyel a PSZÁF A PSZÁF minden ponton ellenőrzi a folyamatot. A reálhozam kifizetéseket például szúrópróbaszerűen; a tagi aktákból egyet-egyet kiemelnek és megnézik, hogy arra a tagra nézve megfelelően kalkuláltak-e a pénztárak, a megfelelő módszertannal és ténylegesen megtörtént-e a reálhozam kifizetése – hangzott az interjúban.

Pénztári túlkapások?

A PSZÁF megállapította, hogy az AEGON, az AXA, az ING és az OTP magánnyugdíjpénztárak indokolatlan költségeket számoltak fel, ezzel néhány milliárdos kárt okoztak ügyfeleiknek.
A PSZÁF 2010 nyarától indított vizsgálatot és négy pénztár esetében állapította meg a fentieket; az erről szóló határozatokat már az elmúlt időszakban – 2010 végén, 2011 elején – nyilvánosságra hozta felügyelet, csak vélhetően túlságosan szaknyelven fogalmazva, talán ezért is csak most “bukkant elő” az ügy a nyilvánosság előtt - fogalmazott Binder István arra a kérdésre, miért most derült ki mindez.

Vannak, akik szót fogadtak a PSZÁF-nak

A kötelezésnek, hogy a tételeket írják jóvá az ügyfelek részére, az AEGON nyugdíjpénztár tett eleget, több százmilliós összeget fizetett vissza; egy másik pénztár is hasonló lépésre készül. Mások pedig vitában állnak a PSZÁF-al és bírósági felülvizsgálatot kérnek – tette hozzá a pénzügyi felügyeleti szerv szóvivője, megerősítve, hogy erre minden pénztárnak joga van, hiszen a PSZÁF döntései közigazgatási eljárásban bíróságon megtámadhatók. A felügyelet azt reméli, hogy a pénzek előbb-utóbb visszakerülnek a tagok számláira.

A kérdésre, hogy tudja-e a PSZÁF, mekkora kár érhette az ügyfeleket, Binder István úgy reagált: mivel több százezres nagyságú pénztárakról van szó, egy tagra bontva nem túl nagy az összeg. “De ha egy forint kiesésről van szó, indokolatlan és jogtalan kifizetésről, a pénzügyi felügyeletnek kötelessége ezek ellen szót emelni, és határozatban kötelezni a pénztárakat illetve alapkezelőiket a pénzek visszafizetésére”.

Hogyan történt a költségérvényesítés?

A jogtalan költségérvényesítésére több technika is létezett – mondta kérdésre reagálva a szóvivő. Egyes pénztáraknál befektetési alapokba helyezték a pénzeket a vagyonkezelők, ám a pénztáron kívül más befektetője nem igazán volt ezeknek az alapoknak. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért nem közvetlenül vásárolták meg a részvényeket, miért kellett befektetési alapot létrehozni a maga többlet költségeivel? - érvelt Binder István, aki szerint annyit biztosan mondhat: nem a pénztártagok érdekeit képviselte ez a lépés.

Megerősítette: a pénztár és a vagyonkezelő is egy pénzügyi csoporthoz tartozott a kifogásolt esetekben, tehát mondhatni, hogy “házon belül” történtek a pénzmozgások. Alkalmazták azt a technikát is – fejtegette a részleteket a szóvivő -, hogy egy ilyen befektetési alapban csak néhány papír szerepelt, ezeket szintén egyszerűbb lett volna  közvetlenül megvásárolni. Az is előfordult, hogy a külföldi vagyonkezelő befektetési jegyeket vásárolt, ám ezeket itthonról is ugyanúgy el lehetett volna érni. A külföldi vagyonkezelő bevonása ismételten többletköltségekkel járt – ezek tették ki a több milliárdos többletkifizetést – szögezte le Binder István.


A devizahiteles csomag a pénzügyi felügyeletnek is tetszik

A devizahitelesek megsegítésére született javaslatcsomagról – amit még a parlamentnek törvényekbe kell öntenie – a PSZÁF azt gondolja, hogy ez egy reális kompromisszum – mondta kérdésre válaszolva a szervezet szóvivője. A megoldásban minden érintett fél részt vesz valamilyen módon és mértékben, az árverezési moratórium feloldása viszont valamelyest a jogbizonytalanságot is feloldja. Az ügyfelek ugyanis eddig görgették az adósságot maguk előtt, nem tudták, mi lesz a jövő, a bankok sem tudták érvényesíteni a fedezeteket.

Azt látjuk, arra vonatkozó bejelentések hangzottak el, hogy a szükséges jogszabályokat még a tavaszi ülésszakon elfogadják az Országgyűlésben -tette hozzá Binder István, aki szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy július elseje után sem azonnal az egész problémás ingatlanállományt árverezik el. Azt viszont talán kevesen tudják, hogy április tizenötödike óta a problémás hitelállomány huszonöt százaléka - a szabad felhasználású jelzálog-hitelek - megnyíltak a moratórium előtt, az ilyen ingatlanokat már lehet árverezni az adott időponttól kezdődően – hangsúlyozta Binder István a Közbeszéd stúdiójában.

Privátbankár