Ezek az egyensúlytalanságok pedig "ismét növekszenek". King szerint a lakossági szolgáltatásokat nyújtó bankoknak hosszú távon, folyamatosan kellene törődniük ügyfeleikkel, és fel kell hagyniuk azzal, hogy csak "a jövő heti profit maximalizálására" összpontosítanak.
A jegybanki kormányzó ezzel kapcsolatban súlyos bírálattal illette a kereskedelmi bankokat, mondván: a pénzügyi szolgáltató cégek "tökéletesen elfogadhatónak" tartják, hogy amikor csak módjuk van rá, "pénzt sajtoljanak ki a hiszékeny vagy gyanútlan ügyfelekből". King szerint a hagyományos feldolgozóipari vállalatok "erkölcsösebb" módon működnek, "nagyon törődnek" alkalmazottaikkal és fogyasztóikkal, és "mindenekelőtt büszkék a termékeikre ... (a bankok esetében) nem érzékelhető ez a hosszú távra szóló kapcsolatápolás".
A Bank of England vezetője kijelentette, hogy továbbra sem sikerült megoldani a "túl nagy, (vagy) túl fontos ahhoz, hogy tönkremenjen" problémáját a bankokkal kapcsolatban, márpedig ennek a koncepciónak "nincs helye a piacgazdaságban". E koncepció jegyében a tavaly májusi választásokig hatalmon volt előző, munkáspárti brit kormány a pénzügyi válság kirobbanása után közvetlenül összesen 70 milliárd fontot (23 ezer milliárd forintot) fordított költségvetési forrásokból az összeomlás fenyegette brit bankok életben tartására, és ezzel - évtizedek óta először - gyakorlatilag bankállamosítást hajtott végre. A befektetések nyomán például a Royal Bank of Scotland bankcsoportban (RBS) jelenleg 84 százalékos, a Lloyds csoportban 43 százalékos az állami részesedés.
A brit államháztartási hiány ugyanakkor békeidőben példátlan - a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát jóval meghaladó - szintre emelkedett az elmúlt pénzügyi évben, és ennek egyik fő oka éppen az összeomlás szélére került bankrendszer állami tőkepótlása volt. A jelenlegi konzervatív-liberális kormány súlyos költségvetési megszorító lépéseket jelentett be a hiány leszorítása végett.
Mervyn King szombaton megjelent bíráló szavainak jelentőségét növeli, hogy jövőre a Bank of England lesz a legfőbb pénzügyi felügyeleti szerv Nagy-Britanniában. George Osborne brit pénzügyminiszter már nem sokkal a konzervatív-liberális kormánykoalíció tavaly májusi hatalomra kerülése után bejelentette, hogy a bankszektor felügyeletét ellátó Pénzügyi Szolgáltatási Hatóság (FSA) jelenlegi formájában megszűnik, és a helyébe lépő új szabályozó szervezet a brit jegybank részlegeként működik majd.
Osborne szerint a kormány ezzel felszámolja a jelenlegi hármas felosztást, amelyben a pénzügyi szektorral kapcsolatos feladatok a Bank of England, a pénzügyminisztérium és az FSA között oszlottak meg. Ebben a rendszerben a pénzügyminiszter szerint senki nem tartotta ellenőrzés alatt az eladósodási folyamatot, és "amikor beütött a krach, senki nem tudta, kinek kellene intézkednie".
A brit kormány veszély-előrejelző szereppel is felruházza a jegybankot. A Bank of Englanden belül független testület jön létre, megfelelő eszközökkel és felelősségi körökkel az olyan makrogazdasági fejlemények figyelésére, amelyek veszélyeztethetik a gazdasági és pénzügyi stabilitást. A felügyeleti reformfolyamat 2012-re befejeződik.
MTI