Nos első pillantásra furcsa volt a terv, de amikor a részletesebb és többdimenziós felvételeket nézegettem, az volt az érzésem, hogy meg lehet barátkozni ezzel az épület-együttessel. Ahogy például ma már egyre többen szeretik Docklands modern körzetét, amely kihalt, elhagyatott üveg-acél szellemvárosból mára London egyik legélőbb, legvibrálóbb kerületévé vált. Kíváncsi lettem volna arra is, hogy ez az új nagy konglomerátum itt
Budapesten mennyire lesz majd nemcsak a kormányzaté, hanem a városé is, kialakulnak-e azok a terek, amelyeket a polgárok is felkereshetnek, lehet-e egy ekkora objektumot úgy kialakítani, hogy biztonságos legyen benne a munka, de közben ne váljék elszigetelt erőddé a főváros szívében.
Kíváncsi lettem volna, megváltozik-e a minisztériumokban az élet, a habitus, ha a toldozott-foldozott épületekből odaköltöznek, tud-e jó hatással lenni a tágas környezet a munkára, amit végeznek benne, áttekinthetőbb lesz-e a főhivatalok tevékenysége attól, hogy valami világosabb helyre kerülnek.
De nem is ez a lényeg: sokakkal ellentétben örültem volna, ha valami változik a városomban, egyszerűen azt sajnálom budapesti polgárként, hogy belátható és viszonylag rövid időn belül eltűnt volna egy használhatatlan, szomorú szürkésbarna folt, aminek előbb-utóbb úgyis el kell tűnnie, és valami megépült volna a helyén, ami most úgy tűnik, nem épül meg.
Egyébként a leghajmeresztőbb a sztoriban az, hogy a feltételezett indokok egyike szerint azért nem akadt végül elég befektető az egészséges versenyhez, mert ha a csúszások miatt netán ebben a ciklusban már nem lehetett volna befejezni az építkezést, attól féltek a beruházók, hogy a következő ciklus kormánya viszont ejtené az egészet, vagy valami egészen másba kezdene.
Valamikor valami odaépülne a vasút mellé, de hogy mikor és mi, és hogy a kormányzati negyed felépülne-e valahol máshol, azt a választások döntik el. Nos ez az igazán dermesztő perspektíva, ezért nem örülök annak, amit a kormányzati negyed bukása sejtet. Egy várossal történhet sokminden rossz, ami rajta hagyja a nyomát, háború, földrengés, szökőár, bármi.
Speciel Budapestnek az elmúlt évtizedekben az a tragédiája, hogy a politika alakítja a városképet.
Márványi Péter jegyzeteTragikus egybeesésen bukhat el az olcsó laptop
Határok nélkül, de korlátoltan
Nincs vízum, nincs pisi
A birkák miatt nem bénult meg az ország?
Jé, egy reptér! Adjuk el szupermarketnek!