.jpg)
A Magyar Bankszövetség elnöke szerint további hatósági intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok folytassák a reálszféra finanszírozását. Kevés a hazai megtakarítás
.jpg)
A bankok az elnök szerint az utóbbi években azért tudták kihelyezéseiket bővíteni, mert külföldi forrásokat vontak be, a belföldi megtakarítások ugyanis megfogyatkoztak. Most, hogy a külföldi források is elapadtak, hitelszűke lett. A bankok csupán közvetítők, betéteket gyűjtenek, azokat csatornázzák át hitelként a reálgazdaságba, önálló pénzforrással nem, vagy csak nagyon korlátozottan rendelkeznek. Így, ha nincs elegendő belföldi megtakarítás, s a külföldi pénztulajdonosok sem adnak forrásokat, kevesebbet tudnak hitelezni. A hitelszűke tehát jórészt nem a magyarországi kereskedelmi bankok elhatározásán múlik - mutatott rá Felcsuti Péter.
Most a hatóságokon a sor, amit fel is ismertek: a jegybank csökkentette a kötelező tartalékrátát, a kormány az uniós források egy részét a reálszféra közvetlen finanszírozására csoportosította át. Ez azonban a bankszövetség elnöke szerint nem elég, további intézkedésekre volna szükség, bővíteni kellene például a repoképes értékpapírok körét.
Az IMF-forrásból összeállított banki csomag elsődleges célja is az kellene hogy legyen, hogy a bankokat a finanszírozásra ösztökélje - mondta. Az ösztönzésre Felcsuti Péter szerint szükség van, mert a bankok a romló likviditás és a növekvő kockázatok közepette érthetően nem túl lelkesek. Ez az elnök szerint az egyes bankok, vagy akár az egész bankrendszer szempontjából lehet rövid távon racionális hozzáállás, ugyanakkor a reálgazdaság szempontjából káros, ezért a hatóságoknak kell lépniük.
Az utóbbi egy-másfél hónapban intenzív párbeszéd folyt a hatóságok és a bankrendszer között, aminek szerepe volt abban, hogy a csomag mögötti koncepció megváltozott - mondta. A kormány belátta, hogy a bankokat nem megmenteni, vagy támogatni kell, hanem arra ösztönözni őket, hogy folytassák a reálszféra, és elsősorban a vállalatok finanszírozását. Most már a konkrétumokat kellene minél gyorsabban kidolgozni, vagyis meghatározni, hogy mire, hogyan, s milyen feltételekkel lehet igénybe venni a garanciát - mondta Felcsuti Péter. Minél gyorsabban működőképes struktúrára van szükség, mert az idő ellenünk - a kormány, a bankok, de kivált a reálgazdaság ellen - dolgozik - hangsúlyozta.
A bankszövetség elnöke elmondta: a likviditási korlátokat hitellel és garanciával lehet lebontani, a kockázatvállalást pedig tőkével lehet segíteni. A hatóságok nem lelkesednek azért, hogy a külföldi tulajdonú bankoknak tőkét adjanak - jegyezte meg. Hozzátette: a tőkejuttatást külföldön sem ajándékba kapták a hitelintézetek; azért adták a kormányok, hogy a bankok hitelezzenek, méghozzá elsősorban a hazai piacokon. Kijelentette: nem tartaná presztízsveszteségnek, ha valamelyik külföldi tulajdonú bank tőkét venne igénybe, feltéve, hogy cserébe vállalja, hogy bővíti hitelezési tevékenységét a vállalati szférában.
Az elnök szerint várhatóan januárban derülnek ki a bankcsomag igénybevételének feltételei. Hangsúlyozta: egységes kormányzati fellépésre volna szükség, és egyetlen tárgyalópartnerre.
"Most az az érzésem, hogy a különböző szereplők - a jegybank, a felügyelet és az érintett minisztériumok - nem nagyon egyeztetnek, és ezért nem is nagyon látszik, hogy ezzel a nagyon összetett kérdéssel kapcsolatban összehangoltan nyilatkoznának, hogy az összehangolt kezelésről ne is beszéljek" - mondta.
Ne adja az ég, hogy forintra váltsanak a bankok
Elfogadták a költségvetést: 209 igen, 171 nem
Milliárdokkal nagyobb lehet a hiány
2008-at szidták az utolsó ülésnapon
A Fidesz a bankmentő csomag mellé állt
S&P: leminősít a magas hitelkockázatok miatt?
MTI
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
