Az eltérések egy részét biológiai tényezők, más részét társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek okozzák. Az egyéni tényezők elsődlegesek a lakóhelyi környezethez, de még az egészségügyi ellátás színvonalához képest is. A lakosság egészségi állapota csakis az egyenlőtlenségek csökkentésével egyidejűleg javítható - derül ki az EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. tanulmányából.
A megyéket és a fővárost összehasonlítva a keringési halálozás kockázata Békésben, a daganatos halálozásé pedig a fővárosban a legnagyobb.
A betegségek kialakulása nagyban függ az iskolai végzettségtől is. Az alapfokú végzettségűek kockázata 1,6-szer nagyobb, mint a felsőfokúaké. A nem dolgozók hátránya 1,8-szeres, a nagyon rossz anyagi helyzetben lévőké pedig 1,9-szeres volt.
Azoknál, akik nehéz helyzetükben családra, barátokra nem számíthatnak, az egészség megromlásának kockázata csaknem másfélszeres volt azokhoz képest, akiknek van segítségük a közvetlen környezetükben.
"A lakóhelyi környezet hatása - beleértve az egészségügyi ellátás színvonalát is - nagyrészt az egyéni tényezőkön keresztül jut érvényre, a környezet közvetlen hatásának jelentősége másodlagosnak bizonyult" - olvasható az Egészségbiztosítás Felügyelet sajtóanyagában.
Agytorna: a negyedik X-től kezdődik a lejtmenet
Nyomorban él a gyerekek ötöde
A nők hűséges társa: a migrén
MTI
Jelentősek az eltérések az ország különböző területein, illetve társadalmi csoportjaiban élők egészségi állapotában
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban

Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!


