Reformok, amik sokaknak fájni fognak

A kormány ma publikált Nemzeti Reformprogramja a hosszú távú szerkezeti reformok összessége. Többek között a devizahitelesek kockázatainak kezeléséről, a hazai üzleti szféra helyzetének javításáról, a munkaerőpiacot érintő reformokról, vagy a közösségi közlekedés jövőjéről is szó esik benne.

A Nemzeti Reform Program kiemeli, hogy a magyar államháztartás hiánya az Uniós csatlakozás óta folyamatosan meghaladja a bruttó hazai termék 3 százalékát, aminek következtében az államadósság a bruttó hazai termék 80 százalékára nőtt. Ezért az adósság csökkentéséhez egyszerre van szükség az államháztartási hiány csökkentésére, gyors gazdasági növekedésre, és az államadósság újratermelődését megakadályozó szerzeti reformok végrehajtására.

Az ezekre irányuló, a Széll Kálmán Tervben vázolt – a munkaerőpiacot, a nyugdíjrendszert, a közösségi közlekedést, a felsőoktatást, a gyógyszerár-támogatási rendszert, a közigazgatást és a helyi önkormányzatokat, valamint kisebb részben az államháztartás bevételi oldalát is érintő – intézkedések 2012-ben 549 Mrd Ft-tal, 2013-tól pedig évi 900 Mrd Fttal javítják az államháztartás egyensúlyát; az egyenlegjavulás 2012-ben négyötöd részben, 2013-tól háromnegyed részben a kiadások csökkenésének köszönhető. Az intézkedések eredményeként 2014 végéig az államháztartás hiánya a bruttó hazai termék 2 százaléka alá, a GDP-arányos bruttó államadósság pedig 65-70 százalék közötti szintre csökken.

A devizahitelek kockázatainak kezelésére irányuló intézkedésekről

A Kormány 2011 tavaszán átfogó megállapodást kíván kötni a hazai bankszektor képviselőivel, amelynek része a jelzáloghitelek problémájának rendezése. A Kormány által tervezett konstrukcióban a devizaalapú jelzáloghiteleknél a törlesztőrészletet meghatározó devizaárfolyam 3-4 évre – a jelenleginél valamivel kedvezőbb szinten – rögzítésre kerül, a rögzített és a jövőbeni tényleges árfolyamból adódó különbözet pedig egy elkülönített számlára kerül, amelyen kumulálódhat a tartozás (de az árfolyam kedvező alakulása esetén el is tűnhet). A gyűjtőszámla negatív egyenlegére az állam az árfolyamrögzítés időszakára 100 százalékos készfizető kezességet (majd a hátralévő futamidőig 25 százalékos sortartó kezességet) vállalna - olvasható a dokumentumban.

A tervezett konstrukció további eleme, hogy amennyiben a nem fizető adós értékesíti ingatlanát, akkor számára a bank átmeneti lakhatási támogatást nyújt, és elengedi a követelés ingatlanfedezet feletti részét, az állam pedig kamattámogatást nyújt olyan befektetőknek, akik az ily módon felmondott hitel fedezetéül szolgáló ingatlant kívánnak vásárolni. Ezen túlmenően a Kormány 2011 végéig létrehozza a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, amely a legrászorultabb családok ingatlanának tulajdonjogát – az adóssal és a hitelezővel történő megállapodással, vagy árverezésen keresztül – szerezné meg, majd bérleti díj fejében bérbe adná az adósnak.

Az üzleti környezet javítása

2011-ben a vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő átfogó program indul. A program keretében a Kormány már 2011 tavaszán dönt egy, az adminisztratív terhek kb. 100 Mrd Ft-os csökkentését előirányzó javaslatról. A tervek szerint ősszel döntés születhet egy újabb – az érdekelt szakmai szervezetek bevonásával összeállítandó –, összesen további kb. 400 Mrd Ft tehercsökkenést tartalmazó intézkedéscsomagról is. 2011. júliusig új közbeszerzési törvény kerül elfogadásra, amelynek fő célja a jelenleg rendkívül bonyolult és gyakran változó szabályozás helyett egy új, egyszerűbb, a jelenleginél rövidebb és könnyebben átlátható keretszabály megalkotása - írja a Nemzeti Reformprogram.

A munkaerőpiacot érintő reformok

A Kormány még 2011 tavaszán meghirdeti a Nemzeti Munka Tervet, amely – összhangban a Széll Kálmán Tervvel – a Kormány által 2020-ig vállalt 1 millió új, adózó munkahely megteremtését támogató programot vázolja fel. A Nemzeti Munka Tervben tervezett legfontosabb beavatkozási irányok közül az aktív munkaerő-piaci politikák cél- és eszközrendszerének felülvizsgálatát, a passzív ellátások munkára ösztönző átalakítását (álláskeresési járadék maximális időtartamának csökkentése, álláskeresési segély és bérpótló juttatás átalakítása), a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer hatékonyságának javítását, a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentését és a munkaerőpiac kifehérítését érdemes kiemelni.

Az elsődleges munkaerőpiac mellett, különösen azokon a területeken, ahol az nem, vagy csak korlátozottan működik, illetve nincs felszívó ereje, szükséges egy ún. köztes munkaerőpiacot kialakítani a szociális gazdaság területén (pl. munkaerő-kölcsönzés keretében). Akiket sem az elsődleges, sem a köztes munkaerőpiacon nem lehetséges elhelyezni, azoknak a foglalkoztatását maga az állam szervezi meg közfoglalkoztatás keretében (lásd következő pont). A rendszer kerül kialakításra, hogy az egyén számára átjárhatóvá váljanak az egyes alrendszerek, hiszen ezzel biztosítható leginkább, hogy a magánszemélyek munkából szerezzék meg a megélhetésükhöz szükséges jövedelmet. 2011. júliusig kidolgozásra kerülnek az Új Közfoglalkoztatási Program
keretei, szeptemberig pedig elfogadásra kerül az Új Munka Törvénykönyve.

A nyugdíj- és a szociális ellátórendszert érintő intézkedések

2011 végéig kidolgozásra kerülnek a nyugdíjrendszer strukturális átalakítására irányuló jogszabályok. Az új nyugdíjrendszer célja a rendszer hosszú távú finanszírozhatóságának biztosítása mellett egy új, egységes, átlátható nyugdíjszámítási és -megállapítási szabályrendszer kialakítása, illetve a jelenlegi nyugdíjrendszer biztosítási, szolidaritási és szociális elemeinek elkülönítése. Az új nyugdíjrendszer 2012. januártól lép életbe.

2011. júliusig megtörténik az öregségi nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjak átfogó felülvizsgálata, amely főszabályként a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetésére irányul. Azon foglalkozási csoportok esetében, amelyek eddig előnyösebb nyugdíjazási szabályokat élveztek, a Kormány új életpályamodelleket fog kialakítani, amelyek más eszközökkel – nem a korai nyugdíjazással – veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait - derül ki a Nemzeti Reformprogramból.

Ugyancsak 2011. júliusig sor kerül a rokkanttá nyilvánítás szabályainak felülvizsgálatára. Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokban részesülők egy részének egészségi állapota lehetővé teszi, hogy megélhetését azonnal, vagy egy átmeneti rehabilitációs időszak után keresőtevékenységgel biztosítsa. Ezért a Kormány célja, hogy az egészségkárosodott, de ténylegesen munkavégzésre (bizonyos munkakörök ellátására) képes aktív korúak a munkaerőpiacon maradjanak, és ezáltal az államháztartást kevésbé megterhelő, átlátható és ésszerű rendszer jöjjön létre. A felülvizsgálat keretében szükséges az ellátási kategóriák számának csökkentése, átláthatóságának biztosítása, valamint a foglalkoztathatósági szempontok markánsabb érvényesítése.

Átalakul a szociális segélyezés rendszere annak érdekében, hogy erősödjön a munkára ösztönzés elve. Az új rendszer célja – összhangban az Új Közmunkaprogrammal –, hogy segély helyett elsősorban munkalehetőséget kínáljon a tartósan nem foglalkoztatottak számára, különösen az ország hátrányos helyzetű térségeiben. Ennek keretében kialakításra kerül egy, a közmunka lehetőségeket és a közfoglalkoztatottakat nyilvántartó új rendszer, amelyben a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása során az eljáró hatóság ellenőrzi az együttműködésre vonatkozó adatokat. Meghatározásra kerül a családok által igénybe vehető segélyösszeg maximuma, bővül a feltételekhez kötött segélyezés rendszere. A közfoglalkoztatás új rendszere 2012 januárjában indul el.

A  dokumentum szerint 2011. júliusig sor kerül a jelenlegi táppénzrendszer felülvizsgálatára, azzal a szándékkal, hogy a táppénzzel való visszaélések lehetőségét szűkítsék. Ennek keretében a Magyar Országgyűlés már márciusban döntött a táppénz napi maximális összegének csökkentéséről (a minimálbér négyszereséről a kétszeresére). A táppénzrendszer felülvizsgálatával kapcsolatos további tervezett intézkedések a biztosítási elv erősítésére, a tartósan táppénzen lévők (orvosilag indokolt esetben) korai rehabilitáció felé terelésére, valamint a közvetlenül a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó 13 ún. passzív táppénz megszüntetésére irányulnak. Ezen túlmenően a Kormány az első félévben felülvizsgálja a táppénzzel való visszaélések büntetőjogi szankcionálását t is.

Közösségi közlekedést érintő intézkedések

A Program szerint 2011 végéig kidolgozásra kerül a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének terve, amely a MÁV jelenlegi adósságállományának szanálására irányul. Az adósságállomány állami átvállalásának előfeltétele az adósság „újratermelődésének” megakadályozására irányuló intézményi garanciák megteremtése.

A felesleges párhuzamosságok megszüntetésére, a méretgazdaságosságból adódó előnyök kihasználására 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Társaság, és a MÁV és a VOLÁN integrációjával megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Az intézkedés célja a szervezeti hatékonyság növésén túl a menetrendi párhuzamosságok kiküszöbölése is. A kormány tervei szerint olyan finanszírozási rendszert dolgoz ki, amely biztosítja a közlekedési vállalatok hatékony, jó minőségű szolgáltatást nyújtó működtetését.

A fentiekkel párhuzamosan sor kerül az érvényben lévő kedvezmények áttekintésére és azok teljes újratervezésével egy új, egyszerű, áttekinthető kedvezményi- és díjrendszer kialakítására, amely elsősorban az árkiegészítési tételek, fogyasztói árkiegészítés csökkentése révén kívánja visszaszorítani a közösségi közlekedéshez kapcsolt kedvezményeket.

Az elektronikus útdíj-rendszer 2013. január 1-től történő bevezetésével a gyorsforgalmi úthálózati rendszer használatának költségei arányossá válnak a terheléssel.