Régiós kockázatok: már nem mi vagyunk a sereghajtók

Leginkább a román, illetve szlovák cégek megítélése romlott az elmúlt 12 hónapban, a hazai cégek esetében a mostani arány szinte megegyezik az elmúlt három hónap értékével (50,3% százalék),  a tavalyi évben némi kilengéssel szinte folyamatosan 50 százalék körüli értéket ért el a kockázatosnak minősített magyar cégek aránya, az értékek szeptemberben (53,41%) tetőztek - teszi hozzá Kárpáti. A legfrissebb értékek nem érik el a régiós átlagot, a közép-kelet-európai régióban pedig Románia és Szlovákia mellett most már Csehország is megelőzi Magyarországot. Ez azonban egyfelől pillanatnyi kép, másfelől nem kumulált számokról van szó, hiszen minden hónapban más cégeket vizsgálnak, ezért a vizsgálat sajátosságai is okozhatják az eltérést - jegyzi meg a szakember.

Érdemes ugyanakkor az 50,34 százalékos magyar átlag mögé is benézni, a Coface ugyanis egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti. A kockázati szinteket is kibontva  az látszik, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban a hazai cégek aránya nőtt, ezek a cégek évek óta gyenge likviditással bírnak, többnyire alultőkésítettek. Azonban, ha ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriát vizsgáljuk, akkor az látható, hogy ebbe a kategóriába sorolt magyar cégek aránya csökkent. A várt, de be nem következett piaci tisztulás leginkább itt fejtette ki a hatását, hiszen a korábban kedvező megítélés alá tartozó cégek közül kevesebb került ide, mint amennyi cég ezekből a legrosszabb kategóriákból eltűnt - emeli ki a Coface. Itthon tehát nem volt olyan sokkoló, s nem is hozott olyan megtisztulást a finanszírozási válság, mint ami akár be is következhetett volna egy elhúzódó válság esetén.  A hazai cégeket a globális válság már egy „válságos” időszakban kapta el, így rosszabb képre számítottunk- teszi hozzá Kárpáti.

Negatív fejlemény, hogy az elmúlt években a lecsökkent banki hitelek miatt megnőtt a szállítói hitelek aránya, jelentősen megugrottak a vevők tartozásai a szállítók felé, és ez a mai napig jellemző. Idén továbbra is nagy a cégek bedőlési és nem fizetési kockázata. A piacra lánc- és körbetartozás jellemző, a csődtörvény pedig gyakorlatilag használhatatlan a szállítói hitelezők védelmének szempontjából - állapítják meg. 

A kockázat természetes velejárója az üzleti életnek, ugyanakkor minimalizálására ma már számtalan módszer, eszköz, szolgáltatás létezik. Egy sor kockázat elég jól becsülhető előre, többek között ide sorolható a partnerek nemfizetése, a kialakuló fizetésképtelenségek, a gazdasági és a piaci problémák, amelyek bajba sodorhatják a szállítót. Kárpáti úgy véli, hogy a hazai kockázatosság növekedésének az egyik oka, hogy Magyarországon túl sok a cég a piac méretéhez képest, ebből következően ezek meglehetősen alultőkésítettek.

Ezek a cégek csak úgy tudnak problémáikon felülkerekedni, ha nem csak külső állami segítségben reménykednek, hanem a kockázatvállalási képesség növelésével képesek életben maradni. Azonban a helyzet ennél sokkal összetettebb – állítja Kárpáti. A szakember úgy látja: egy olyan új törvényre lenne szükség, amely képes kezelni, hogy valósan csökkenjen a szándékosan bedöntött cégek száma, a jelenlegi csődtörvényt szerinte már nem érdemes módosítani. Továbbá szükség lenne az önálló gyenge likviditással bíró cégek összefogására is, hogy közös tőkeháttérrel és stabilitással rendelkezzenek, ezáltal együttesen nagyobb erővel tudnak fellépni a versenytársakkal vagy akár az esetleges nemfizetők által okozott helyzettel szemben.

Privátbankár