Részletek az ingatlanadóról: ki fizet, és mennyit?
Az Országgyűlés előtt hever a T/9818. számú törvényjavaslat a vagyonadóról. Az Oszkó Péter pénzügyminiszter által jegyzett dokumentum "a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében" született meg. A törvényjavaslatból kiderül, mi a helyzet, ha több tulajdonosa van az ingatlannak, ha a tulajdonos nyugdíjas, vagy ha sok gyermeket nevel. Azt is megtudhatjuk, hogy ingatlanjainknak külön-külön kell 30 milliónál drágábbnak lenniük, ha meg akarnak adóztatni utánuk
Az Országgyűlés előtt hever a T/9818. számú törvényjavaslat a vagyonadóról. Az Oszkó Péter pénzügyminiszter által jegyzett dokumentum "a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében" született meg. A jelenleg a Parlament honlapján megtalálható törvényjavaslat lakóingatlanok, vízi járművek, légi járművek és nagy teljesítményű személygépkocsik birtokosait késztetheti számolgatásra. Cikkünkben az ingatlanadóval kapcsolatos információkat járjuk körül. Fontos figyelembe venni, hogy a törvény egyelőre csak javaslat formájában létezik, végleges elfogadásáig és bevezetéséig még változhat.
A vagyonadó alól mentesség a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok, a költségvetési szerv, az egyház, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) esetében merülhet fel.
Az ingatlanadó alanya az (a magánszemély vagy cég), aki (ami) a naptári év első napján a lakóingatlan tulajdonosa, az adó alapja pedig a lakóingatlan adóév első napján fennálló forgalmi értéke. Az adó mértéke az ingatlan értékének 50 millió alatti része után 0,35%, az 50 millió feletti része után 0,5%. Bár az a lakóingatlan, amelynek forgalmi értéke a naptári év első napján a 30 millió forintot nem éri el, mentes az adó alól, de a 30 millió fölötti értékű ingatlanok esetében az adót az ingatlan teljes értéke alapján kell számítani, nem csak a 30 millió fölötti részre. Ez sajátos ötvözete a sávos és a lépcsős adóztatásnak: a 30 milliós lépcső után két sáv következik.
Kulcskérdés az ingatlanokra vonatkozó vagyonadó kapcsán az ingatlan értéke. A törvényjavaslat az aktuális (illetve az adóév első napján fennálló) forgalmi értéket veszi az adó alapjául. Ennek megtippelése a tulajdonos dolga. Ebben segít(ene) a leendő törvény első melléklete, amely rendelkezik az egyes városok illetve kerületek ingatlanjaira jellemző, átlagos négyzetméterárról. A táblázat vélhetőleg fog még vitákat kiváltani, mivel kérdéses, hogy mennyiben tükrözi a valóságos viszonyokat.
Az egyes lakóingatlanok értékét a földrajzi elhelyezkedésen kívül számos más körülmény befolyásolhatja; a törvény ezeket korrekciós tényezők figyelembe vételével kompenzálná, melyekről a javaslat 2. melléklete rendelkezik.
A 10 év alatti korú épületek esetén például az adó alapjául szolgáló összeget 1,15-tel kellene szorozni, a 80 év alatti épületek értéke viszont 15 százalékkal alacsonyabb az alapértéknél. Ha 10 éven belül az ingatlanunkat teljesen felújítottuk, 10 százalékkal növelt érték után kell adóznunk.
Olvasóinkat megkérdeztük, milyen értékhatártól tartják elfogadhatónak az ingatlanadó bevezetését? A több mint 34 ezer szavazat legnagyobb része szerint minden ingatlant meg kellene adóztatni, az alacsonyabb értékűeket kevésbé, a drágábbakat jobban.
Csökkentheti az ingatlan becsült értékét a felhasznált építőanyag: panellakás-, fa- és vályogház-tulajdonosok olcsóbb ingatlannal számolhatnak, ahogy a közművesítetlen ingatlanok tulajdonosai, valamint a földúton hazadöcögők is. A törvényjavaslat szerint megdobja viszont a lakás értékét, ha a második emeletnél magasabban van, és van hozzá lift; ha van hozzá garázs, vagy 20 m3-nél nagyobb űrtartalmú medence. Szintén "extrának" számít, ha egyik ablak sem néz bekerített udvarra vagy északi irányba. Az alagsori lakások értéke a területre jellemző átlagos lakások értékének mindössze háromnegyede.
Az ingatlanok értékének meghatározását segítő táblázat adatai alapján lássunk egy fővárosi és egy vidéki példát.
Egy valós ingatlanhirdetésben szereplő XXII. kerületi, 80m2 alapterületű családi ház alapértéke a törvényjavaslathoz tartozó táblázat szerint 80*275.000 forint (22 millió). Az épület 51 éves, az ehhez tartozó korrekciós tényező 0,95 (20 millió 900 ezer forint). 10 éven belül teljesen felújították a házat, ez 1,1-es korrekciós tényezőt jelent (22 millió 990 ezer forint). A 16 négyzetméternél nagyobb garázs szintén 1,1-szeres szorzót jelent. Ez alapján a ház 25 millió 289 ezer forintot ér; ennél a hirdetésben magasabb, 29,9 millió forintos induló ár szerepel.
Túl sok a tisztázatlan kérdés az adómódosításokban? A szakértő is elmondja véleményét: részletek.
Szintén valós hirdetés alapján egy Veszprém megyei, balatonfüredi újépítésű 118 m2-es téglaházat vizsgálva az alapár a táblázat szerint 118*205.000 forint (24 millió 190 ezer). Az épület 10 év alatti, ez 1,15-ös szorzót jelent (27.818.500 forint). Félszobákkal együtt 3-nál több szoba van, ez 1,05-ös szorzóval jár. A táblázat alapján az ingatlan becsült ára tehát 29.209.425 forint, ez majdnem megegyezik a hirdetésben szereplő 29,89 millió forintos vételárral.
Néhány kérdés az ingatlanadóval kapcsolatban, melyekre választ adhat a törvényjavaslat:
Mi történik, ha eladom a lakásomat?
Az a cég vagy magánszemély fizet, aki az év első napján az ingatlan tulajdonosa volt.
Mi történik, ha több tulajdonosa van az ingatlannak?
Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Azaz például a 31 milliós ingatlan után akkor is kell adózni, ha két tulajdonosa van; adó szempontjából nem az számít, hogy 15,5-15,5 millió értékű ingatlanvagyona van a tulajdonosoknak. Arra van lehetőség, hogy a teljes adó bevallását és megfizetését az egyik tulajdonos magára vállalja.
Mi történik, ha több ingatlanom van (nekem vagy a cégemnek), amelyek összértéke 30 millió fölött van, de külön-külön egyik sem éri el ezt a határt?
Az adót az egyes ingatlanokra vetik ki, nem a tulajdonosokra, azaz ilyen esetben nem keletkezik vagyonadófizetési kötelezettség.
A nyugdíjas nagymamámnak is fizetnie kell?
A javaslat mentességet irányoz elő a 62. életévét betöltött adóalany, továbbá a rokkantsági, baleseti nyugdíjban részesülő adóalany számára, mégpedig a lakóhelyéül szolgáló 50 millió forint értéket meg nem haladó lakásából 10 millió forint adóalapig. A mentesség feltétele, hogy az adóalany egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli hozzátartozójával él és a háztartás egy főre eső jövedelme az adóévet megelőző évben az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez 2009-ben 57.000 forint) nem haladja meg.
Ha a nagymama nem akarja/tudja befizetni a vagyonadót, kérhet felfüggesztést. Az adóév első napjáig a 62. életévét már betöltött, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemély a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakóingatlanával kapcsolatban kérheti, hogy az APEH a felszámolt adót ne szedje be tőle, hanem inkább terhelje az ingatlanra. A felgyülemlett adótartozást pedig később kamatokkal együtt megörökölheti az örököse, aki ilyen esetben szintén kérhet felfüggesztést.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Az Országgyűlés előtt hever a T/9818. számú törvényjavaslat a vagyonadóról. Az Oszkó Péter pénzügyminiszter által jegyzett dokumentum "a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében" született meg. A törvényjavaslatból kiderül, mi a helyzet, ha több tulajdonosa van az ingatlannak, ha a tulajdonos nyugdíjas, vagy ha sok gyermeket nevel. Azt is megtudhatjuk, hogy ingatlanjainknak külön-külön kell 30 milliónál drágábbnak lenniük, ha meg akarnak adóztatni utánuk 
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
