Nicolas Sarkozy francia elnök kifakadt David Cameron brit kormányfő ellen a vasárnapi EU-csúcstalálkozón, azt mondta: "elege van abból, hogy beleszól" az eurózóna országainak ügyeibe - jelentették brit lapok diplomáciai forrásokra hivatkozva.
"Elegünk van abból, hogy maga bírál minket, és megmondja, mit kellene csinálnunk. Azt mondja, utálja az eurót, nem akart hozzá csatlakozni, most viszont beleavatkozik a tanácskozásainkba" - mondta állítólag Sarkozy Cameronnak.
A francia elnök a brit lapok értesülései szerint Cameronnak azt mondta: "Remek alkalmat szalasztott el arra, hogy befogja a száját". A források szerint a két politikus közötti vita mintegy másfél órára akasztotta meg a tárgyalásokat.
Az euró már nem belépő
The Daily Telegraph szerint heves indulatokat váltott ki, hogy Sarkozy ragaszkodott ahhoz: csak az eurózóna 17 országa vegyen részt a bankmentő intézkedésekről szóló csúcsértekezleten, amelyet kapkodva tűztek ki szerdára. Cameron viszont állítólag - Svédország és Lengyelország támogatásával - meggyőzte a tanácskozás résztvevőit arról, hogy az EU mind a 27 tagállamát meg kellene hívni erre, mivel az eurózóna országai maguk között olyan döntéseket hozhatnak, amelyek az egész uniót érintik. El is halasztotta Új-Zélandra és Japánba tervezet útját, hogy részt vehessen a szerdai tanácskozáson.
David Cameronnak ezen kívül sikerült elérnie, hogy írásban rögzítsék, "az Európai Tanács tagjai arra kérik az Európai Bizottságot, biztosítsa, hogy egyenlő partnerként kezeljenek valamennyi tagállamot, azokat is, amelyek nem tagjai a közös valuta térségének".
A piac optimista A vasárnapi uniós csúcson végre beindult az EU eddig igencsak nehezen mozduló gépezete, és remélhetőleg immár csak napok kérdése, hogy valóban konkrét megállapodás szülessen a több hónapja húzódó görög válság rendezésére. A piacokon a vasárnapi európai uniós találkozót követően tapasztalt optimista hangulat egyértelműen annak a jele, hogy a befektetők arra számítanak, az eddigi bizonytalanságok után áttörés születik a görög adósságprobléma gyakorlati megoldásáról, a piacok ismét bizalmat szavaztak az eurónak - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A jelenlegi optimizmusra az ad okot, hogy remélhetőleg már csak pár nap választ el minket attól, hogy az eurózóna tagállamai és az EKB között megállapodás szülessen arról, pontosan mekkora legyen a görög államadósság leírásának mértéke, valamint az ebben közreműködő banki szektor mekkora állami tőkejuttatást kapjon - folytatta Horváth. Emellett arról is döntés születhet, hogyan lehet hatékonyabbá tenni az eurózóna stabilitási alapot (EFSF) annak érdekében, hogy a görög adósságprobléma hatásai ne terjedhessenek tovább. Ez utóbbira azért van szükség, mert a bizonytalanság miatt nemcsak a görögöktől, de más perifériás országoktól is elfordultak a befektetők, ennek következtében pedig jelentősen megemelkedtek az államadósság finanszírozását szolgáló államkötvények kamatfelárai (CDS). |
Cameron: Brüsszelben ügyes, Londonban bajban lehet
A politikai csörtének különös aktualitást ad, hogy a brit parlament, a kormánykoalícióhoz tartozó tory frakció EU-ellenes csoportjának kezdeményezésére hétfőn vitanapot és szavazást tart a brit EU-tagságról szóló népszavazásról.
A konzervatív-liberális kormánykoalíciónak a 650 fős alsóházban 83 fős többsége van, ám a legutóbbi hírek szerint már hetvennél több tory képviselő sorakozott fel a népszavazási kezdeményezés mögött. Mivel a brit EU-tagságról szóló referendumot a koalícióban részes Liberális Demokraták és az ellenzéki pártok is elvetik, az indítvány kudarca biztosra vehető, és a szavazás egyébként sem kötelező erejű a kormányra.
Ám ezzel együtt is ez az alig másfél éve kormányzó konzervatívok messze legnagyobb belső lázadása a tavaly májusi választási győzelem óta, és David Cameron miniszterelnök pozícióját alaposan kikezdené, ha csupán a koalíciós társ és az ellenzék segítségével tudná visszaverni saját parlamenti hátországának rebelliseit.
MTI, Privátbankár