Kazem Garibabádi iráni külügyminiszter-helyettes az IRNA hírügynökségnek nyilatkozva közölte: Teherán az Irán elleni szankciók feloldását, a külföldön befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadítását, valamint az amerikai tengeri blokád megszüntetését is követeli.
A Reuters hírügynökség információi szerint az iráni jelentésekben leírt feltételek lényegében alig térnek el attól a korábbi teheráni ajánlattól, amelyet Donald Trump amerikai elnök múlt héten egyszerűen „szemétnek” nevezett.
Az amerikai elnök ugyanakkor hétfőn, az új békejavaslat megérkezése után arról számolt be, hogy felfüggesztette az Irán elleni újabb támadások előkészítését. Erről itt írtunk:
Hozzátette: szerinte „nagyon jó esély” van arra, hogy sikerül megállapodni az iráni atomprogram korlátozásáról. Trump a közösségi oldalán azt írta: Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetői arra kérték, hogy halassza el a csapásokat, mert szerintük egy olyan megállapodás körvonalazódik, amely az Egyesült Államok és a Közel-Kelet országai számára is elfogadható lehet.
Az amerikai elnök később újságírok előtt hangsúlyozta: Washington számára az a legfontosabb, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez, és kifejezetten örülne, ha ezt bombázások nélkül sikerülne elérni.
Bár a tárgyalások egy hónapja megrekedtek, egy magas rangú iráni tisztségviselő szerint Washington több kérdésben is engedékenyebb álláspontra helyezkedett. A forrás szerint az Egyesült Államok kész lenne felszabadítani az Irán külföldi számláin befagyasztott pénzeszközök egynegyedét, amelyek összértéke több tízmilliárd dollárra rúg.
Teherán ugyanakkor továbbra is a teljes befagyasztott vagyon felszabadítását követeli.
Az iráni tisztségviselő szerint az Egyesült Államok abban is rugalmasabbnak mutatkozik, hogy Irán nemzetközi felügyelet mellett bizonyos békés célú nukleáris tevékenységet folytathasson.
Washington ugyanakkor hivatalosan még nem erősítette meg, hogy bármilyen engedményt tett volna.
Közben egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő tagadta az iráni Tasnim hírügynökség azon értesülését, amely szerint Washington a tárgyalások idejére felmentést adna az iráni olajszankciók alól.
Az amerikai-izraeli légicsapások és az azokat követő iráni válaszcsapások több ezer ember halálát okozták Iránban és Libanonban, miközben a harcok miatt százezrek kényszerültek elhagyni az otthonaikat. Bár a tűzszünet továbbra is érvényben van, az elmúlt időszakban Irak területéről ismét dróntámadások indultak a Perzsa-öböl menti országok, köztük Szaúd-Arábia és Kuvait felé.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1,10 pontos emelkedéssel, 144 587,49 ponton nyitott szerdán. 
