.jpg)
Francia részről a lépést azzal magyarázták, hogy saját lakosságuk aggodalmaira reagáltak: a franciák ugyanis 2005-ben népszavazáson utasították el az eredeti EU-alkotmányt (ezzel a mostani válságos helyzetbe taszítva a szervezetet), a többi között éppen azért, mert úgy érezték, az nem védi eléggé őket a globalizációtól, az üzemek áthelyezésétől, a szabad verseny káros hatásaitól. Ráadásul - tették hozzá Sarkozy környezetében - Franciaország nem a verseny ellen van, csak éppen ezt nem tekinti célnak. "A cél a jólét és a növekedés" - mondta a francia elnök szóvivője.
Mindenesetre a szövegtervezet megváltoztatását több ország is bizalmatlanul fogadta, attól tartva, hogy ez lehetőséget ad a protekcionizmusra, az egyes országok hazai piacának fokozott védelmére. Tony Blair brit miniszterelnök szóvivője szerint ezt a kérdéskört a csütörtök esti állam- és kormányfői munkavacsorán több résztvevő is felvetette, s a brit miniszterelnök péntek délelőtt, Nicolas Sarkozyvel találkozva "pontosításokat" kért az ügyben. A francia elnöki szóvivő szerint a megbeszélésen valóban szó esett erről a kérdésről, a két politikus kölcsönösen elmagyarázta álláspontját, s Sarkozy utasította szakértőit, hogy találjanak olyan formulát, amely figyelembe veszi Blair aggodalmait.
A brit miniszterelnöki szóvivő egyébként elmondta: a jelenlegi EU-szerződésekben (amelyeket a mostani brüsszeli EU-csúcson kidolgozandó szöveg nem helyettesítene, csak kiegészítene) még 13 referencia van a szabadpiaci versenyre, így azután önmagában a francia kezdeményezéstől az EU-bizottság szabályozási jogköre még nem fog változni.
Hova fut ki a mostani EU-csúcs?
Lengyelország eltüntetné a második világháborút
Mit ér az unió? A magyarok szerint nem sokat
Harmadik rendszerváltás zajlik Kelet-Európában
MTI