Segély helyett állami minimálbér - fityisz a szakszervezeteknek

2014-ig 300 ezer, 2015-ig 400 ezer új munkahely létrehozásával számol a kormány. Megújul a Munka Törvénykönyve, újragondolják a szakszervezeti funkciókat, átalakítják az érdekegyeztetés rendszerét, 90 napra jár majd az álláskeresési járadék, szociális ellátás helyett közmunkát adnak a rászorulóknak, jön a közfoglalkoztatási minimálbér. Közzétették a Magyar Munka Tervet.

A magyar gazdaság egyik legfontosabb problémája hosszú ideje a foglalkoztatás nemzetközi viszonylatban kirívóan alacsony szintje, a helyzet javítása érdekében a kormányprogramban a kabinet 10 év alatt összesen 1 millió új munkahely létrehozását vállalta. Ennek megvalósulásához ugyanakkor számos olyan strukturális intézkedésre van szükség, amelyektől rövidtávon nem várhatók látványos eredmények, de középtávon megalapozhatják a foglalkoztatás tartós és jelentős bővülését - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A most elkészült Magyar Munka Terv meghatározza azokat strukturális intézkedéseket, amelyek révén a Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram elvárásait is teljesítve 2014-ig 300 ezer, 2015-ig 400 ezer új munkahely jön létre. A javaslat feltételezései szerint 2011-ben az új munkahelyek nagyobb részben a versenyszférában jönnek létre, majd a 2012. január 1-én a – Széll Kálmán Terv keretein belül bejelentett – munkanélküli segély folyósítás időtartamának csökkentése miatt a közmunka, illetve fehéredés által teremtett új munkahelyek aránya lényegesen megugrik.

Az Eurostat legfrissebb, minden tagországra kiterjedő adatközlése 2008-as adatai szerint Magyarország 2008-ban a GDP 0,66%-át fordította munkaerő-piaci kiadásokra. Az EU-27 átlagban a GDP 1,604 %-át fordította erre a célra.

A kormány célja, hogy a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában. A közlemény szerint a szabályozás megváltoztatása azonban önmagában nem elégséges eszköze a rugalmasságnak, ahhoz az álláskeresésre ösztönző munkanélküli ellátásra, az újbóli elhelyezkedést hatékonyan segítő aktív munkaerő-piaci intézkedésekre és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek biztosítására is szükség van. Mivel jelentős számú új és hosszútávon fenntartható munkahelyet a vállalkozások hozhatnak létre, ehhez a működési és adminisztrációs feltételek könnyítésére, a szabályozási környezet és az adó- és járulékrendszer átalakítására, valamint az Új Széchenyi Terv támogatásaira is támaszkodni kell.

A foglalkoztatást érintő szabályozással kapcsolatban hangsúlyozzák: új Munka Törvénykönyvét kell létrehozni, mely a jelenlegi, termelő nagyüzemi viszonyokat modellező szabályozáshoz képest jóval differenciáltabb rendezést tartalmaz. A törvény társadalmi vitája az elképzelések szerint augusztus 20-án, a parlamenti vita október végén zárulhat le, így a jogszabály 2012. január 1-jén hatályba léphetne.

A távmunka, a részmunkaidőben való alkalmazás, egyes feladatok több munkavállaló által való ellátásának lehetőségét, illetve a munkaerő-kölcsönzést a lehető legkisebb kötöttséggel indokolt biztosítani, különösen a munkaidőre vonatkozó szabályok átformálásával szükséges a felek megállapodásának teret engedni a jelenleginél differenciáltabb munkaidő-modellek alkalmazása érdekében - mutatnak rá. Az összefoglaló megállapítja: általános tapasztalat, hogy a munkaviszony munkáltató által történő megszüntetésének merev szabályai nem elhanyagolható szerepet játszanak az illegális munkavégzési formák választásánál. A javaslat szerint az is felmerült, hogy biztosítani kell az indokolásmentes felmondás lehetőségét, az Alkotmánybíróság e körben hozott legutóbbi döntései azonban ezt a megoldást nem teszik lehetővé, a felülvizsgálat során a tervezet ezért erre a körülményre lesz figyelemmel.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a terv közzétételét követően úgy vélekedett: a tervezett átalakítások alapvetően jó irányba mutatnak, ugyanakkor visszatetszőnek nevezte, hogy a szakszervezeteket "kiűzik" a munkahelyekről. A szakértő szerint az új munkahelyek a közfoglalkoztatás kiterjesztésével jöhetnek csak létre. Adler Judit szerint a "rövid ideig, kevés pénzért" való foglalkoztatással el lehet érni egy statisztikailag látványos foglalkoztatás-bővülést, de e mögött "elnyomorodás, egy abszolút életszínvonal-csökkenés van".     Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint a munkaterv inkább feltételezéseket tartalmaz, és gazdasági növekedést feltételez az új munkahelyek létrejöttének előzményeként.  Hárs Ágnes hiányolja a dokumentumból a háttérelemzéseket, így például a közfoglalkoztatás költségterheinek megjelölését, és azt is, hogy hogyan fogják visszavezetni a munkaerő-piacra az embereket. Az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztéséről, például a  részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán úgy vélekedett: a munkavállalók Magyarországon nem szeretnének ebben a foglalkoztatási formában dolgozni, egyszerűen azért, mert nem tudnak megélni az így szerzett jövedelemből.

Problémát jelent, hogy jelenleg a munkaviszony megkezdésével összefüggésben 23 féle adat közlése szükséges az Nemzeti Adó-és Vámhivatal felé, illetve 10-nél több szabályzatot, dokumentumot kell megalkotni a cég első munkavállalójának felvételekor. Az elképzelések szerint a vállalkozások számára lehetővé teszik, hogy egyetlen fizetési tranzakcióval több adó-, és járulékfizetési kötelezettségüket teljesíthessék. Összességében a NAV adóbevételi számláinak felét szüntethetik meg az intézkedési terv keretein belül.

A munkavállalói érdekképviselettel kapcsolatban jelzik: az üzemi tanácsok, illetve a szakszervezetek funkciójának, jogosítványainak hazai megoldása a gyakorlatban kudarcot vallott, ezért a kormány szerint célszerű lenne, hogy a munkavállalók foglalkoztatását is érintő munkáltatói döntésekbe való beleszólás joga az üzemi tanácsok kompetenciája legyen. A szakszervezetek ezzel szemben tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés és a kifogás benyújtásának joga - hangsúlyozzák.

A munkahelyteremtés érdekében létrehozott ösztönzők és támogatások kapcsán kiemelik: 2011. január 1-jétől a kisgyermekes szülők munkaerő-piacra való visszatérésének segítése érdekében járulékkedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók, ha egy teljes munkaidős állást két részmunkaidős foglalkoztatottal töltenek be, akik közül az egyik gyes-ről/gyed-ről visszatérő munkavállaló. Egy hasonló munkakör-megosztási lehetőség a generációváltás segítésének egyik eszköze lehet a közszférában - emelik ki.

Az ún. kurzarbeit modell szerint a rövidített munkaidős foglalkoztatás lehetőségének bevezetése a 250 főnél nagyobb foglalkoztatók esetében lehetővé tenné az átmeneti válsághelyzetek kezelését anélkül, hogy az jelentős létszámleépítéssel járna. A rendszer előnye, hogy a munkáltatók elbocsátása nélkül biztosít rugalmasabb alkalmazkodást a vállalkozások számára, azokra az időszakokra, amikor alacsonyabb a termékeik iránti kereslet. A munkavállalók nem lesznek munkanélküliek, ugyanakkor a munkáltatók a termelés ismételt felfutása esetén megtakarítják a munkaerő-kereséssel, felvétellel járó többletköltségeket.

A javaslat rámutat, hogy a jövőben szociális ellátás helyett közmunkát kínálnának a rászorulóknak, a segélyezés rendszere ugyanis nem ösztönöz a munkavállalásra, tartósan távol tartja a munka világától az aktív korú, munkaképes lakosság egy részét. Az elképzelések szerint a munkanélkülivé válók a jelenlegi 270 nap helyett átlagosan 90 napig lesznek jogosultak az álláskeresési járadékra. A jelenlegi rendszerhez képest fokozottabban érvényesülne a biztosítási elv: 10 munkanap szükséges 1 járadéknap megszerzéséhez és az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor.

A közfoglalkoztatásban résztvevők foglalkoztatása sajátos jogviszonyban, a közfoglalkoztatási jogviszonyban történne. A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottak tekintetében a bérezés a más munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól eltérően alakulhat, a közfoglalkoztatási bér alacsonyabb lenne, mint a minimálbér. Mivel a rendszeres szociális segély átlaga 2010-ben 26.300 forint volt, a bérpótló juttatás pedig 28.500 Ft, a javaslat szerint a közfoglalkoztatási minimálbér összege elő fogja mozdítani az elhelyezkedési hajlandóságot.

A kormány még májusban tárgyalta és fogadta el a Magyra Munka Tervet, de a kabinet által eldöntött módosításokkal frissített terv csak csütörtök óta olvasható a szaktárca honlapján.

A Magyar Munka Tervben kitérnek arra is, hogy a kormány véleménye szerint nem működik jelenleg hatékonyan az érdekegyezetés rendszere. A jelenlegi gyakorlat szerint az érdekképviseletek elsősorban a kormányzattól várják az érdekeik megfelelő érvényre juttatását, miközben a konszenzusra való törekvés nem érvényesül - emelik ki. Az érdekegyeztetés új keretei között a kormány nem kíván meghatározó szerepet vállalni.

Ehhez - teszik hozzá - radikális kultúraváltásra és konstruktív hozzáállásra van szükség a szociális partnerek részéről. A gazdasági és szociális párbeszéd új intézményrendszerének kialakítása keretében a jelenleg párhuzamosan és sok esetben egymást feladatköreit illetően is átfedő központi koordinációs egyeztetési fórumok összevonása mellett jelentősen szélesíteni szeretnék az egyeztetésben résztvevők körét a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl, elsősorban a gazdasági kamarák, a civil társadalom és a tudományos élet képviselőivel.

Az anyag szerint a Munkaerőpiaci Alap jelenlegi működésében keverednek a foglalkoztatáspolitikai és a szociálpolitikai feladatok, így az alapot utóbbiaktól - amennyiben azok nem a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítására irányul - meg kell tisztítani. Az alap átalakításával létrejönne a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, mely részét a profiltisztítás után a biztosítási alapú (nem szociális) munkanélküli ellátás és a szak- és felnőttképzés finanszírozása képezné.

A képzési rendszerrel kapcsolatban kiemelik: a szakképzésben az iskolarendszer kibocsátása szerkezetében és mennyiségében is egyre távolabb került a munkaerőpiac valós igényétől, a kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést, vagy szakmai végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert. Ennek megfelelően a megfogalmazott javaslatok szerint mind a szakképzési, mind a felnőttképzési rendszert át kell alakítani.

Az alapfokú iskolai végzettségre épülő szakiskolai képzés 3 év lenne és mindhárom évfolyam szakképzési évfolyamként működne. Ennek eredményeképpen hamarabb kapcsolódhatnak be a fiatalok a szakképzésbe, csökkenhet a lemorzsolódás, és hamarabb léphetne be a munka világába a szakképzett fiatalok. A szakközépiskolában képesítő érettségi vizsga tehető, továbbá érettségi utáni szakképzés folyna. Szakiskolában a második szakképző évfolyamtól, azaz a 10. évfolyamtól köthető tanulószerződés. A szakközépiskolában a 9-12. évfolyamokon tanulószerződés nem köthető, csak az érettségit követő szakképző évfolyamokon. Az OKJ-rendszeren belül kiszűrésre kerülnének azok a szakképesítések, amelyekben bevezetésük óta egyáltalán nem volt képzés. Az érettségihez kötött szakmunkás az 52-es szint, a technikus egységesen az 54-es szint lesz. Az 55-ös szintű, felsőfokú szakképesítések kivezetésre kerülnének az OKJ-ból, a felsőoktatásba történő átvezetésükkel együtt kell a munkaerő-piaci igények szempontjából létjogosultságukat megvizsgálni.

Privátbankár