Semmi meglepetés: az EKB nem nyúlt a kamathoz
Az EKB nem követhette a Bank of England példáját, amely csütörtökön negyed százalékponttal 5,50 százalékra csökkentette alapkamatát, a gazdasági növekedés lassulására, az inflációs nyomás enyhülésére hivatkozva. Az EKB döntése megfelelt a piaci várakozásnak, mert ugyan bizonyára lassult az év végére a gazdasági növekedés az euróövezetben is, és jövőre további gyengülés várható, de ennek ellenére az euró erős - a dollár "nem elsőrendű válság" vezérelte hanyatlása miatt -, és ennek ellenére növekszik az infláció.
Novemberben az infláció, tizenkét hónapra számolva, 3,0 százalékra, hat és féléves csúcsra gyorsult az euróövezet átlagában az októberi 2,6 százalékról és a szeptemberi 2,1 százalékról. Szeptemberig, tavaly szeptember óta, végig az EKB legföljebb 2 százalékos riadóküszöbe alatt volt a tizenkét havi drágulás.
A banknak már rég emelnie kellett volna alapkamatát, de nem teheti, mert a nem elsőrendű válság miatt a rövid lejáratú bankközi kamatok jóval az EKB irányadó kamata, azaz 4,00 százalék fölött járnak - magyarázta a bank igazgatótanácsának egyik tagja a hét végén.
Az EKB nehéz helyzetbe került, a keze meg van kötve. Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet másfél hete közvetve meg is erősítette, hogy a bank folytatja a kivárást, elemezve a bonyolult helyzetet, amelyben az egyik oldalon a "nem elsőrendű válság" és a GDP-növekedési kilátás rosszabbodása enyhítést, a másikon a gyorsuló infláció szigorítást indokolna. A helyzet további elemzést igényel, és az EKB ezentúl is "nagyon alaposan odafigyel" a fejleményekre, mondta az elnök.
A "nagyon alapos figyelés" afféle kulcsmondat: az EKB gyakorlatában ez a kifejezés a kamatszint további változatlanságára utal. Az eddigi tapasztalat szerint kamatemelést sejtet, ha a bank elnöke "erős éberség" szükségét említi, illetve kamatcsökkentést valószínűsít, ha az inflációs kockázatok "gondos figyelését" ígéri.
Kamatot vágtak a britek
Az EKB nem változtatott a kamaton
Megakadt a kamatemelési lendület (hanganyag)
MTI