A jelenlegi összetételében utoljára ült össze a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, mely az előzetes várakozásoknak megfelelően leállította a kamatemelési ciklusát - az alapkamat maradt 6%.

Tavaly november óta két lépcsőben 25-25%-os kamatemelést hajtott végre a jegybank monetáris tanácsa, mely utoljára ült össze kamatdöntő ülésre a jelenlegi felállásában. A mostani kamattartás megfelel az előzetesen vártakkal, az MNB ugyanis eddig az infláció vártnál gyorsabb ütemével indokolta a monetáris szigorítást - a teljes kosárra számolt magyarországi infláció valószínűleg már tetőzött ugyanis.

A KSH legfrissebb GDP és inflációs adatai ugyanakkor ezt már nem támasztották alá - vélekedtek a múlt héten a piaci elemzők. Ebben teljes volt ugyan a konszenzus már a hétvégén is a londoni elemzői közösségben, a jövőt illetően viszont már nagy a bizonytalanság.

A piacok már előre beárazták a kamatdöntést, hiszen a forint árfolyama nem változott a bejelentést követően. Reggel kicsit gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben, de az árfolyam továbbra is 270-es szint körül ingadozik. Real-time devizapiaci árfolyamok a Privátbankár.hu-n >>>

Ennek fő oka a jegybanktörvény megváltoztatása, melynek értelmében az Országgyűlés 4 új tagot jelölhet a tanácsba - ők vélhetően március 2-án foglalhatják el hivatalukat. Londoni várakozások szerint a kormánypárt akaratának megfelelően ők valószínűleg a kamatszint csökkentése mellett foglalhatnak állást, bár a jegybank mozgástere e tekintetben meglehetősen szűk lesz a jövőben. A kormány részéről legalább is eddig mindkét kamatemelést kritika érte, mondván, azok makrogazdaságilag nem voltak indokoltak.

A jegybanki kamatpolitika jövőjét illetően a másik nagy kérdés pedig a piacok által várva várt Matolcsy György által kidolgozott kiigazító csomag lesz, melynek részletei továbbra sem ismertek, bár arról a kabinet a múlt héten már tárgyalt. A legfrissebb információink szerint a kiigazító csomag részletei még héten nyilvánosak lesznek.

A Monetáris Tanács értékelése szerint az elkövetkező két évben folytatódhat a gazdaság élénkülése, a kibocsátás szintje ugyanakkor mindvégig elmarad potenciálistól. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt - olvasható a jegybanki indoklásban.

A Monetáris Tanács a középtávú inflációs kilátásokat illetően a legfőbb kockázatot abban látja, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt "a várakozások nem horgonyzottak", ezért a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak - a jegybank tehát ismételten utalt rá, a válságadók beépülhetnek a fogyasztói árakba.

Üzenet a tanács új tagjainak?

A 6%-nak elégnek kell lennie A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt három hónap kamatemelései elősegítik, hogy a költségsokkok közvetlen hatásának kifutását követően az infláció a cél közelébe csökkenjen."A jelenlegi kamatszintnek elégnek kell lennie" - mondta a jegybanki sajtótájékoztatón a Londonban is hangoztatott tételt Simor András.

A kamatdöntő ülést követően Simor András jegybank elnök többször is megismételte, hogy a tanács ismételten az inflációs várakozást vette alapul döntése meghozatalakor. A jegybank a jövőben is ez alapján fogja meghozni döntéseit - Simor ezzel valószínűleg az új felállású monetáris tanács munkájára is utalt, elemzői körök korábban ugyanis utaltak rá, hogy az majd a kormány szándékainak megfelelően az enyhébb monetáris politika felé tolhatja az MNB-t. Simor András újságírói kérdésre elmondta, nem kérték ki a tanácsát, kik legyenek az új tagok, és nem is tudja, hogyan változik majd meg a tanács összetétele (a jegybank elnök a törvényi háttér megváltozása miatt a jövőben nem jelölhet tagot).

Az alacsony maginfláció és a versenyszféra béreinek visszafogott dinamikája megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése inflációs nyomást eredményez. Mindezek eredőjeként az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt. Az infláció alakulása középtávon jelentős mértékben függ a költségsokkok fogyasztói árakba történő begyűrűzésének mértékétől.

 A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések továbbra is a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak. A vállalati teljesítményekkel összhangban nem lévő esetleges béremelések nemcsak az inflációs cél elérését, de a munkahelyek biztonságát is veszélyeztethetik - a kamatdöntést indokló dokumentum e tétele nyilvánvalóan a kormánynak szólt, amely az adóváltozások kapcsán a piaci szereplőktől is szeretné kikényszeríteni, hogy a bérek ne csökkenjenek. Az indoklás ismertetése után Simor András is megerősítette, az "erőltetett beavatkozás a bérek alakulásába" káros lehet, a bérdinamika meghatározása része a vállalkozások szabadságának. 

A jegybank függetlenségét firtató kérdésre Simor elmondta, hogy nemcsak az intézmény függetlensége, hanem annak látszata is nagyon fontos. "Már önmagában az is kártékony lehet, ha a piacok vagy a befektetők, elemzők úgy gondolják, a monetáris politikát irányító MNB nem független, ez pedig csökkentheti a jegybank által a jövőben meghozott döntések erősségét" - mondta az elnök.

Az új tanács is emelhet kamatot? Az Equilor gyorselemzése szerint a magyar kamatpályát továbbra is leginkább külső tényezők (kockázati felár, globális befektetői hangulat) és az inflációs kilátások határozzák meg a jövőben. A cég elemzői a jegybank törvény módosítását ugyanakkor az MNB függetlenségének megcsorbításként értelmezik, mint írják a jövőben az új és régi tagok között nagy vita várható. A várhatóan márciustól hivatalba lévő új tagokat ugyanis azok a parlamenti szakbizottságok jelölik, melyek többségében a kormánypártok szava dönt, majd a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP szavazza meg őket, hogy azt Schmitt Pál köztársasági elnök átadja nekik megbízólevelüket. A Monetáris Tanácsot a jövőben megosztottság jellemezheti - vonja meg a mérleget az Equilor a korábbi hetek kormányzati kijelentései után. Kockázati tényezőkkel mindenképpen kell számolnia az új felállású tanácsnak is, annak politikai színezetétől függetlenül, hiszen a felfelé ható inflációs kockázatok növekedése és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság esetleg hirtelen bekövetkező csökkenése – ami Magyarországot kifejezetten negatívan érintheti – további kamatemeléseket idézhetnek elő.

Nem fog teljesülni a tavalyi hiánycél

A héten megtudjuk, mit rejt a reformcsomag

A KSH és a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján a tavalyi hiánycél teljesült, 3,8% lett a bruttó hazai termék arányában - ezt a szokásos bejelentést megelőzve még január első hetében maga Orbán Viktor jelentette be. A jegybank múlt heti kimutatása alapján azonban a tavalyi hiánycél 4,7% lett. A különbségről a jegybank első embere elmondta, a két szám nem összehasonlítható, hiszen míg a jegybank a finanszírozási oldalról nézi a számlákat, addig az NGM és a KSH a költségoldalt vizsgálja. A két szám eltérése nem meglepetés, de egymásból levezethetőnek kell lennie a két adatnak. Simor szerint ez viszont nem fog sikerülni, mint elmondta, szerinte a tavalyi hiány valószínűleg 4,2% lesz (az önkormányzati szektor adataival együttesen), vagyis túllépjük a vállalt szintet. Az elnök elmondta, hogy ezek egyelőre előzetes kalkulációk.

Kérdés, hogyan hat majd ez a kockázati megítélésünkre, a Monetáris Tanács az előző két ülésén nem foglalkozott ezzel. A mostani indoklás szerint Magyarország kockázati megítélése javult, ez azonban inkább egy pozitív korrekciónak tekinthető a tavaly novemberi romlás után - illetve érződik az is, hogy a piacok kivárnak: a kiigazító csomag részletei nagyban befolyásolják majd, hogy milyen lesz Magyarország megítélése a befektetők körében. Simor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az MNB nem feledkezik meg a kockázatok mérlegeléséről, és természetesen tisztában van a CDS-árazással is. A kamatdöntéseket a jövőben is csak akkor fogja mindez befolyásolni, ha hosszú távú hatásokról lesz szó - mondta az elnök, aki szerint, ha lesz ilyen eleme a kiigazító csomagnak, akkor az a kamatdöntésekben is meglátszódik majd.

Privátbankár - Zsiborás Gergő