A magyar lakosság migrációs potenciálja a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére kismértékben megnőtt. Azóta a rövid távú munkavállalás szándéka jobban, a hosszú távú kevésbé ingadozik, a kivándorlást tervezők aránya stabil. 2010 elején a felnőtt lakosság 7%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 8%-a, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 5%-uk kivándorolna. A halmozott migrációs potenciál (a három lehetőség akármelyikét legalább egyszer választotta) 2008-hoz képest (16%) kismértékben csökkent (13%). A migráció iránya a 2004 után megváltozott mentális térképet tükrözi ma is: maradt a hagyományos német-osztrák dominancia, de az EU-hoz való csatalakozás hatása (az Egyesült Királyság felerősödése) is megmaradt-felerősödött.
2008-hoz képest 2010-ben a munkavállalási szándékok körében csak annyi a változás, hogy a rövid távú munkavállalást tervezők számára Ausztria újra felértékelődött, Nagy-Britannia fénye kissé megkopott, s Írország esetében a hosszú távú munkavállalást tervezők aránya megnőtt. A kivándorlást tervezők körében a német-osztrák célterület vonzása visszaesett, az Amerikai Egyesült Államoké megnőtt.
A Központi Statisztikai Hivatal ma publikált előzetes adatai szerint 2010 első két hónapjában 15 369 gyermek született, 2,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 21 899 volt, ez 6,8 százalékkal csökkent a 2009. január–februárihoz képest. A természetes fogyás 6530 fő volt, 1214-gyel kevesebb az egy évvel korábbinál. A nemzetközi vándorlás figyelembevételével becsült népességszám az időszak végén 10 millió 9 ezer fő volt.
között
forrás: TÁRKI
Későn szülnek a nők, ezért fogy a magyar
3,7 millió ember tartja el az országot
Nem igaz, hogy százával menekülnek a romák
A külügy nem tanácsolja az elvándorlást
Privátbankár - Lovász Márton