2007-ben az ENSZ Klímavédelmi Konferenciáján a szakemberek évi 25-105 milliárd fontban határozták meg azt az összeget, amelybe 2030-tól a tengerek védelme, a globális felmelegedés által az infrastruktúrában keletkező károk helyreállítása, az emberek egészségének védelme kerül.
A londoni Imperial College klímaváltozást kutató intézetének és az International Institute for Environment and Development szakemberei közös tanulmányukban rámutatnak arra, hogy az akkori ENSZ-jelentés számos fontos tényezőt nem vett figyelembe, és a korábban előrejelzettnél kétszer-háromszor többe kerül majd a klímavédelem. A korábbi számításokban nem számoltak például a globális felmelegedés okozta viharok gyakoribbá válásával, vagy azzal, hogy a melegebb időjárás számtalan betegséget idéz elő.
Klímaváltozás: időt nyerhetünk Ban Ki Mun: kulcsfontosságú a Föld állapota |
Parry rámutatott arra, hogy csupán Nagy-Britanniában "több milliárd" fontba kerül az árvizek elleni védelem, az utak újjáépítése vagy például az épületek szigetelése a hőséggel szemben. A tanulmány 100 nappal azelőtt született, hogy Koppenhágában decemberben megrendezik a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény "utódjának" kidolgozását célzó konferenciát a világ több mint 90 országának részvételével.
Ki épít szélerőművet Magyarországon?
Klímaváltozás: a magyarok széttárt karral állnak
Új, láthatatlan ellenséggel küzd az USA
A G8 magasról tesz a kis szigetországok eltűnésére
MTI