Sorra dőlhetnek be idén a cégek

2008-ban közel 14 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, így százból négy vállalkozás nem tudta teljesíteni kötelezettségeit. A leginkább kockázatos iparágnak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem számít

2008-ban a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon közel 14 százalékkal ugrott meg - olvasható a Coface Hungary szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Bár a növekedés nem haladja meg az előző évi tendenciákat, ám 2008-ban a regisztrált cégek száma jelentősen megnövekedett, így tavaly nagyjából minden huszonnegyedik hazai cég került válságba - derül ki a cég friss elemzéséből.

A közlemény szerint sok új cég alapításának hátterében nem a gazdasági növekedés vagy a beruházások állnak, hanem az a folyamat, hogy kifizetetlen számlákat maguk mögött hagyó cégek helyébe sok esetben újakat alapítanak. Ez különösen 2008-ra volt igaz, amit csak megerősített a leegyszerűsödött cégalapítási lehetőség. A nagy mértékű növekedés okát a továbbiakban a Coface abban látja, hogy még mindig tömegesen vannak jelen hazánkban a kényszervállalkozások. Ezek a kényszervállalkozók nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük így nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági mutatóit.

A több mint egymillió gazdasági szervezetből csak 40 ezer számít hitelképesnek és ez a helyzet csak tovább fog romlani, a fizetésképtelen cégek száma pedig 2009-ben tovább emelkedhet - jósolják. Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint ez a tisztulási folyamat addig fog tartani, amíg Magyarországon a cégek lakossághoz viszonyított aránya nem éri el azt az átlagot, amely az ország gazdasági méretéhez képest egészséges lenne.

Amerikában tavaly a cégcsődök összesen 1,16 billió dollárnyi vagyont érintettek, a legtöbbet a Lehman Brothers vitte ebből az összegből. Részletek>>

Az eljárások többségét a felszámolási eljárások adják, volumenük 17 százalékkal nőtt. Az ügyek másik nagy hányadát a végelszámolások teszik ki, arányuk tíz százalékkal növekedett. Nem javul a helyzet a "igazi csődeljárások" számát tekintve sem, ezek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások 2008-ban is rendkívül alacsony számban indultak. A tavalyi évben mindösszesen 15 ilyen eljárás indult Magyarországon - hívja fel rá a figyelmet a Coface Hungary.

Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2008 során is a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták.

Fizetésképtelenségi eljárások számának alakulása

Az elemzés szerint a fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26%-át kereskedelmi vállalkozások, további 17%-át építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodásban valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

Az üzleti partner kiválasztása ma a korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel minden vállalkozó részéről. Különösen a kis- és középvállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha egy nem fizető társasággal kerülnek szembe. Ma már az eddig jól fizető vevők is bizonytalanná válhatnak, ami könnyen a csőd szélére juttathat bárkit.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy arányaiban szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (16,71%, összesen bejegyzett cégek 9,53%). A kockázatoknak különösen kitett ágazatok közé az építőipar, az autóipari beszállítók és a lakossági fogyasztás szűkülése okán a háztartási elektronikai cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek sorolhatók a Coface szerint.

Összességében kevés szektornak sikerült kivonnia magát a válság hatása alól. A szerencsésebbek közé tartozik a vegyipar, a finommechanika, a gyógyszeripar, az IT és kommunikáció. Ezek a szektorok képesek voltak a sokk hatásait csökkenteni jó piaci orientációjuk és erős nemzetköziségük miatt, elsősorban a fejlődő piacokon, ahol a piaci viszonyok még mindig kedvezőbbnek mondhatók.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008-ban a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Pest megyében folytatták. Budapesten az eljárások 32%-át, Szabolcsban pedig 10%-át indították. A tavalyi adatokat 2007-hez képest viszonyítva az látszik, hogy Baranya megyében 60 százalékkal, Veszprémben 52, míg Győr-Moson-Sopronban 47 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 10, Somogyban pedig 5 százalékos csökkenést regisztráltak. 

Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát, kiderül, hogy miközben átlagosan a cégek 4,17 százaléka került bajba, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az arány többszöröse, közel 14 százalék. Nógrádban ez az arány kétszeres, 8 százalék. Ezalatt Pest és Vas megyében a mutató a 3 százalékot sem érte el.

Semmi ok a nyugalomra: a nagyok is összeroppannak
Közel fél évet várnak pénzükre a magyarok
Várjuk a pénzünket: Bokros-csomagos időket élünk
Jövőre húzhatják le a legtöbben a rolót
Két évig lesz válság - ha nem durran több buborék

Privátbankár