Az a cél, hogy a hazai médiavilág egészében legyen kiegyensúlyozott - mondta az interjúban Szalai Annamária, hozzátéve: "nincs semmi gond" az ATV vagy a Hír Televízió véleményműsoraival, és a kereskedelmi televíziókra vonatkozó szabályok ezután sem szigorodnak, legfeljebb a jogalkalmazás válik szigorúbbá olykor, például a kiskorúak védelme érdekében.
Szalai Annamária arra is kitért, hogy az Országgyűlés előtt lévő "médiaalkotmányból" egy, az előterjesztő által is támogatott módosító indítvánnyal kivették a válaszadási jogot megalapozó rendelkezést. Mint mondta, noha az Európai Unió médiairányelve előírja egy hasonló intézkedésnek a nemzeti jogrendbe illesztését, az megtörténhet a polgári törvénykönyv módosításakor is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vélemények "korrigálásától" sem kell félni, mivel az csak meghatározott esetekben és eljárással válhatna lehetségessé a későbbiekben is.
"Valaki komolyan mondja, hogy a Washington Postnak eszébe jut, hogy a médiatörvényről írjon?" - fogalmazott Szalai Annamária, megerősítve: véleménye szerint a magyarországi médiaszabályozást kifogásoló külföldi újságcikkek mögött sok esetben jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező hazai politikusok állnak.
A médiahatóság elnöke kérdésre ismét kijelentette: nem vonják össze a közszolgálati médiumokat, helytelennek tartja azonban, hogy azok egymással versenyeznek. Ezért - folytatta - a megalkotandó közszolgálati kódex rögzíteni fogja az egyes közmédiumok feladatait, így a nézők számára is világossá válik például az, hogy mi a közszolgálati tévécsatornák profilja.
MTI