Számmisztika: így választhatunk ősszel

A négy évvel ezelőttinél egyharmaddal kevesebb, csaknem 17 ezer önkormányzati képviselőt választunk az októberi helyhatósági választáson; a megyei közgyűlések pedig feleakkorák lesznek, mint négy éve

Az Országgyűlés júniusban fogadta el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló új törvényt, amely szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát annak alapján kell meghatározni, hogy az egyes településeken a választás évében, január elsején hányan laknak. Az októberi önkormányzati választás előtt módosult a képviselők számára vonatkozó szabály is, így a jegyzőknek július 16-ig kellett megállapítaniuk a képviselő-testületek, közgyűlések létszámát.

A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken az egész település egy választókerületet alkot, és itt úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat. A választópolgárnak annyi szavazata van, ahány fős a képviselőtestület; a képviselők száma 100 lakosig 2, 1.000 lakosig 4, 5.000 lakosig 6, 10 ezer lakosig 8.

Az OVI adatai szerint a 19 megyében összesen 14.614 képviselő juthat így mandátumhoz. A négy évvel ezelőtti voksolásnál ez a szám 21.569 volt, vagyis a 10 ezer főnél kisebb településeken a választott képviselők létszáma 32 százalékkal csökkent.

Politikai elit? Kétszer több a diploma nélküli Részletek >>>>

 A 10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán) jutnak mandátumhoz: 25 ezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 ezer lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs, 75 ezer lakosig 12 egyéni és 5 kompenzációs, 100 ezer lakosig 14 egyéni és 6 kompenzációs listás mandátum jár. Minden további 10 ezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel a kompenzációs listán választott képviselők száma. A választók a kompenzációs listára nem szavaznak, a kompenzációs mandátumokat az úgynevezett töredékszavazatok, vagyis az egyéni választókerületben nem hasznosult voksok alapján osztják szét a pártok között.

Az OVI adatai szerint az egyéni választókerületi képviselők száma az őszi választáson 1.657 lesz, ez négy évvel ezelőtt 2.079 volt, vagyis az így választott képviselők száma 20 százalékkal csökkent. Ennél drámaibb a változás a kompenzációs mandátumok tekintetében: amíg 2006-ban 1.415 képviselő jutott így mandátumhoz a képviselő-testületekben, addig most csak 641 fog, vagyis 56 százalékkal csökken a képviselők száma.

A nem megyei jogú városban élők megyei önkormányzati képviselőket is választanak, az úgynevezett megyei listán. A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy 400 ezer lakosig minden 20 ezer lakos után egy képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, 700 ezer lakosig 20 képviselő, és a 400 ezret meghaladó minden további 30 ezer lakos után egy képviselő, 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, és a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után egy képviselő választható.

Az OVI adatai szerint a 19 megyei közgyűlés létszáma a négy évvel ezelőtti 835-től 391-re csökkent, vagyis kevesebb mint felére. A legnagyobb mértékű csökkentés a kis megyékben (Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna, Vas és Zala megyében) tapasztalható: itt korábban mindenhol 40 tagú volt a megyei közgyűlés, októberben azonban már csak 15 tagja lesz.

Hét olyan megye is van, ahol kisebb mértékben csökkent a közgyűlés létszáma: Bács-Kiskun (46-ról 24-re), Borsod-Abaúj-Zemplén (59-ről 30-ra), Fejér (40-ről 21-re), Győr-Moson-Sopron (41-ről 21-re), Hajdú-Bihar (40-ről 25-re), Pest (80-ról 43-ra) valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg (48-ról 26-ra).

A Fővárosi Közgyűlés tagjainak száma a négy évvel ezelőttinek felére csökkent: az új szabály szerint minden 50 ezer lakos után egy képviselő választható, így a korábbi 66 fős közgyűlés helyett 33 fős testületet választhatnak a fővárosiak októberben.

MTI